Rozsda ette penge,falra kiszegezve,....

Császár Feri

Nemrég összefutottam egy volt kollégámmal Körmenden a  parkolóban.Van már vagy 5-6 éve,hogy utoljára láttuk egymást.Beszélgettünk erről is,arról is,s egyszer csak azt kérdi tőlem,hogy:
Mit akarok vásárolni?Elővettem a listámat és mutatom neki a papírcetlit."Ennékű" már nem megy!Mindent fel kell írni,különben elfelejtem!-vettem viccesre a figurát.Én ha vidéki lennék-mondja -egy lépést sem tennék ilyen boltokba.Minden megteremne a kiskertben és tartanék állatokat is.Tudod mikor ennék ilyen "mérgezett",agyonpermetezett gyümölcsöket és zöldségeket?!A húsról ne is beszéljünk!-okít ki a városi ember.Válaszul mondom neki,hogy a konyhakerti növényeket mi is a kertből visszük be a konyhába,de permetezés nélkül már szinte semmit sem lehet megtermelni.Rég volt,mikor permetezés helyett hamuzták a krumplit vagy csak egyszerűen cirokseprűvel leveregették egy kannába a lárvákat.Félbeszakít.és tényként közli velem,hogy ő akkor is szívesen kiköltözne falura.Jó,gyere-mondom neki.Add el a lakásod és költözz ki vidékre.Csak meg ne bánd!Elköszöntünk egymástól,ki-ki ment a saját dolgára.Később ismét eszembe jutott a beszélgetésünk és eljátszottam a gondolattal.Mi lenne,ha.......Nem tudhatjuk.
Néha belegondolok,hogy mi lenne ha feltámadnának az "öregek"?!Mit gondolnának a rohanó életünkről ?! Az elektromos "kórságokról" ne is beszéljünk.Valamikor a falusi ember tartotta el a városit.Akkor még nem voltak "hiper-supermarketek",a piacon vásároltak meg mindent.Emlékszem az Eszti mamám mindig elmesélte,hogy gyalog(jobb esetben szekérrel)vitték be a tojást,zöldséget,zsírt,stb. a körmendi piacra eladásra.Most megfordult a helyzet!A város tartja el a falut.Egyre kevesebb helyen tartanak tyúkokat, disznókat.A fokhagyma kínai,az alma holland,míg a hús szlovák.

Horváth István és Janzsó József

      "Rozsda ette penge,falra kiszegezve,
      Dicső múltunk hol vagy,hol vagy eltemetve?"
Énekli a Kárpátia,s talán valahol ránk is passzolnak ezek a sorok.Sarokba dobva porosodnak a szebb időket is megélt szerszámok.A tokmányból elillant a víz,a kasza rozsdásodik,a köténybe beköltöztek a pókok.Bevallom őszintén,a kaszát már egyre ritkábban veszem a kezembe.Igaz,nem voltam első kaszás sohasem,de ha kellett,lecsapkodtam ami elém került.Apu azt szokta mondani.hogy utánam még egy kaszás megélne.Évek teltek el,s azóta is úgy kaszálok(kaszálgatok),csak sajnos nincs aki ezt ismét mondja nekem.Pedig de jó lenne!

Körmös traktor,Bergel Ilus,Németh Kálmán,stb.

A gráblálást már kicsit jobban szerettem.Igaz,mikor kitörtem 1-1 fogát,akkor a nagyapám nem értette,hogy lehet kitörni?!Nem győzte kicserélni a törött fogakat és közben mindig okított,tanított a hogy kell fogni a szerszámot.Rába Jóska nagyapám nagyon sok szerszámot benyelezett ill. készített.Ügyes ember volt.Sokan mondják nekem,hogy még mindig azzal a "gráblával",kaszával vagy "sulokkal" dolgoznak,amit Ő készített.Az az ember,aki 1985-ben meghalt!Papánál a "műhelbe" szépen sorakoztak a szerszámok.Ha nem oda tettem vissza,ahonnét elvettem,már jött is a dorgálás.Elvégre LEVENTE OKTATÓ volt!Engem még csak úgy-ahogy sikerült ráncba szedni,de a Laci bátyánk már keményebb dió volt.Állandóan a hülyeségen járt az esze.Ha azt mondták neki,hogy hozza oda a gereblyét,akkor az biztos hogy a lapátot hozta ki.Ezt többször eljátszotta és utána már békén hagyták.Mindig csak engem ugrasztottak valamiért.Egyszer én is szóltam a lányomnak,hogy hozza oda nekem az irtó kapát.El is indult,de kisvártatva visszajött,hogy :Mi az az irtó kapa?!Szerintem egyre kevesebben ismerik fel,főként ha nem is használják.Valljuk be őszintén,mi is megváltoztunk.Mikor grábláltátok össze a szénát,vagy raktatok petrencét?Előbb permetezzük le a járda szélét,minthogy kikapálnánk és gyomlálnánk.

Porpáczi fiúk nem akartak 2x fordulni :)

Mikor raktunk ganajt vagy húztuk le kapoccsal a szekérről,traktorról?!
Most persze úgy tűnik,hogy én juj de nagy dolgos ember voltam!Aki ismer,az tudja hogy nem így volt.
Mivel nekünk arra az időre,mire én felcseperedtem,már hál' Istennek nem voltak marháink.Dolgozgattam,de az az igazi "gyöjtés", kapálás,stb. munkálatokból kimaradtam.Néha elszoktam menni segíteni a haveroknak szénát gyöjteni és behordani.Hát nem akaródzott nagyon menni és úgy elfáradtam,mint a csuda.Persze erőből dolgoztam.Míg a"profik"viccelődtek,nevetgéltek,
addig én vicsorítva raktam a szénát.Pedig úgy jó a munka,ha vidáman telik.Ha jó a társaság és szívesen csináljuk azt,amibe belekezdtünk.

Németh Ernő és fia Laci(Misa)

Persze gyerekfejjel minden más.Ami a felnőttnek munka,az nekik csak "gyerekjáték".Milyen jó felmászni egy lóra,odaülni apu mellé a traktorba,vagy együtt megszerelni a fűnyírót.Sokkal könnyebb egy gyereket rászoktatni a munkára,ha anyu vagy apu ott van a közelben.Ha meg közben megy a viccelődés,akkor meg észre sem veszik,hogy közben dolgoztak is.
Szerintem régen könnyebben dolognak álltak a gyerekek.Többet voltak kint a szabadban és "kézre álltak" az állatok is.A mai digitalizált világban nem olyan egyszerű kiugrasztani őket a levegőre.
Répát kapálni,egyezni csak akkor jönnének,ha van Wi-Fi.Be kell látnunk,hogy a fanyelű szerszámok kora lejárt.A ganaj büdös,a pulyka ronda és a disznó koszos.Éljen a csirkemell!

Ha ló nincs,jó a ....

Cowboy képző Hidashollóson

Az a csirkemell,amit régen (legalábbis mi)nem tartottunk sokra.De ez egy másik történet lesz.

Elsőt harangoztak

Harangoztak.Elsőt!
Néhány héttel korábban egy vasárnapi reggelen elhívtak pár házzal odébb.Magas,erős és a rakodásban tapasztalt emberre volt szükség.Legjobb embernek telefonáltak.A többi tulajdonságom otthon hagyva sétáltam a "helyszínre". Dolgunk végeztével,jó szokás szerint még egy pohár bor mellett elbeszélgettünk erről-arról kint az udvaron.Téma mindig akad!Vegyes volt a társaság.Nők,férfiak,kamaszok és "illenformák",mint én.Repült az idő,s én már toporogtam.Tudtam,hogy otthon még van dolgom.Hova sietsz?!Nem érsz rá?-kérdi tőlem a házigazda.Megyek-mondom-hisz' már fél tíz elmúlt hat perccel!S,közben felnéztem az égre,mintha onnét olvastam volna ki a pontos(?!)időt.Előkerülnek az okos telefonok és rögtön megcáfolják az általam felállított pontos időt.Kilenc óra negyven !!Hmm,kicsit tévedtem-mondom és indulok ki az udvarról.Te Kami,honnét tudtad ilyen jól megmondani,hogy mennyi az idő?-kérdik tőlem.(Gondoltam,hogy érdekli majd őket)Ugye a Határőrség!Sokat voltál kint a szabadban és nagyjából tudod mennyi az idő? Volt aki szerint titokban megnéztem előtte a telefonom.Legszívesebben megtréfáltam volna őket.Mikor felnéztem az égre,akkor repült el felettünk egy "kánya",s mondhattam volna hogy ez a madár mindig ekkortájt repül errefelé.De nem akartam füllenteni,inkább megmondtam az igazat.Néhány perce harangoztak "elsőt"!-mondtam a megfejtést.Láttam,hogy sokan csak úgy néznek ki a fejükből,nem tudták miről is beszélek.
Katolikusoknál a vasárnapi szentmise beharangozása előtt kétszer harangoznak.Amit egyébként hívogatásnak is hívnak egyes helyeken.Először,két órával a mise kezdete előtt hívják fel a hívek figyelmét,hogy hagyják abba a munkát.Ideje (régen hazaindulni a mezőről) szép lassan készülődni.Nálunk Hollóson  09:30-kor harangozzák az elsőt.A második értelemszerűen rá egy órára,10:30-kor hallható,míg a beharangozás a misére 11:30-kor történik.Szerintem régebben  nagyobb szükség volt a harangozásra.(Ezt megint kínaiul mondtam,látni lehetett az arcokon) Nem volt telefon a zsebben és ha kint dolgoztak a mezőn,az erdőben vagy csak az istállóban akkor nagy segítség volt.Attól függetlenül,hogy mentek vagy nem mentek el később a misére,de tudták,hogy hány óra van.-mondtam kicsit rövidre fogva az"okítást".

No,ennyivel is többet tudunk-gondoltam magamban-és nem lehet tudni,hogy mikor vesszük hasznát.Ezt már nem vehetik el tőlünk!
Ja,így könnyű!-hallom egy kamasz hangját.Vita helyett mosolyra húzom a szám szélét és arra gondolok:Igaza van!Még annyi erőfeszítésbe sem került,hogy belenyúljak a zsebembe a telefonért.

Sokáig vacilláltam rajt,hogy feltegyem-vagy ne tegyem fel ezt a szerkesztett fotót.Az engedéllyel a zsebemben végül úgy döntöttem,hogy: hadd menjen!
Két legyet ütök egy csapásra:
  1. Idén először megmozgatom az agyatok,mert azt       kérdezem:Kiket látsz a képen?
 2. Ösztönözlek bennetek egy kis képszerkesztésre.
     Ha nincs bátorság,akkor szívesen segítek,ha van      rá igény.Elő az ötletekkel!
Ha nem ismered fel őket ,akkor katt. ide.
Köszönöm e két bájos személynek,hogy engedélyezték a megosztást.

Tóth Lajostól kaptam 

Most így az ünnepek közt volt alkalmam és időm átböngészni a tarsolyomban lévő fotókat.Érdekes,szinte az összes fotónál bevillant,hogy kitől is kaptam.Nagyon sok fotón tudom(szinte a 80% -nál)ki van rajt.Vannak olyan emberek,akiknek a nevét most,a gyűjtőmunka során hallottam először.Most tudtam meg,hogy ki-kivel rokon és hogy ?!Sok érdekes információt osztottak meg velem azok az emberek,akik fotókat bocsátottak a rendelkezésemre.Ezeket majd szeretném pappírra vetni és a sajátos gondolkodás és kifejezőmódomban közzétenni.

Ezen a fotón Tóth Lajos és a szülei vannak még a régi ház udvarán.(Tóth Lajos és Dienes Margit)
Kalap,kendő a fejen,szőlő a fehérre meszelt fal előtt futtatva a lugason !Nem tudom,hogy Ti hogy vagytok vele,de nekem ebből a fotóból árad a nyugalom.

Koós Vilmától(Németh K.-né)kaptam 

No,ez a kép is az idősebb korosztálynak mond valamit.
Balról:
 Kocsis Fáni (Für Lajosné)-az Ő házuk helyén lakik most                                                    a Porpáczi Pista és családja.
 Koós Mihály és Édesanyja
                                    Koós Mihályné (Gombos Irma)

És,ha már szóba hoztuk az Irma nénit,akkor nézzünk meg egy képet az idősebb korából is.Gondolom erre a "nénire"már többen emlékezünk! Nagyon sokat szoktunk beszélgetni,mindig volt hozzám egy-két szava. Előttük mentem el az Iskolába,s a régi temetőben szinte mindig összefutottunk.

Koós Mihályné,Ibi néni osztotta meg velünk.

Gáspár Ernőéktől kaptam a fotót

És végül a "Settner"!
Lehet,hogy rosszul írtam le a Császár Jani becenevét,de én csak "kiejtve" hallottam mindig!
Sajnos Ő is fiatalon hagyott itt bennünk.Kedveltem a Janit,csendes,nyugodt egy ember volt.
A fiatalabb korosztálynak mondom,hogy a Nagy Tibiék építkeztek a háza helyére az újszerben( Jókai utcában)

Hát röviden ennyi lenne.Ha jól meggondolom,már most össze lehetne hozni egy közepes szintű fotókiállítást.De miért érnénk be a silány szintűvel,mikor kaphatnánk egy erősebb osztályzatot?!
Ha azok a személyek elhozzák a fotókat,amelyeket ígértek és még Ti is hozzátesztek a kredenc aljáról néhányat,akkor BINGÓ!
Sajnos a tanítónéninél még nincsenek változások.Pedig,ha ott digitalizálhatom a fotókat és a dokumentumokat,akkor hozzá kell még építeni a Kultúrházhoz,mert nem férünk el.