Bedő Imréről szólt,aki közel négy éve hozta létre a Férfiak Klubja nevű szervezetet.Lényege,hogy megőrízzük a klasszikus férfierényeket,'mely a következőkből áll:Párt választani(nem azonos neműt!)
egymás mellett kitartani és felnevelni közösen a következő generációt.(Sok-sok évvel(?!)korábban ez természetes volt,nem úgy mint napjainkban.)Nem könnyű dolog megfelelni a modern kor kihívásainak,sokszor igen nagy a kísértés. Olvasom a cikkben,hogy:"Már több generáció nőtt fel apa nélkül,hiszen a válások aránya 50 % körüli,és többnyire az apák kerülnek ki a családból.Az is tény,hogy a férfiak rengeteget dolgoznak,mert elhitték,hogy nekik kell eltartaniuk a családot.Megpróbálnak többet teljesíteni,ezért végletesen hiányoznak a
családból, s ezért(is) a fiúknak nincs példaképük.Készítettünk egy felmérést nyolcezres mintán,honnét veszik a mai fiúk a példaképeket.70% fölött a filmekből,
a médiából,és csak huszonvalahány % az apától,edzőtől,tanártól."
Persze-nem akarom védeni a gyerkőcöket,de-sok szülő,tanár is közrejátszik abban és "tesz róla",hogy ne lehessen példakép!Tudok olyan apákról,akiket a gyermekük "vakon" követett.Felnézett rá,
kérdezett,ha nem tudott valamit,szívta magába minden tettét és mozdulatát!Ám amikor már nem jöttek a válaszok a kérdésekre,helyette jöttek a haverok,az ital és a "majd ezt később megbeszéljük!"-ök,akkor kezdett kopni a "csillag"!
Legyen időnk válaszolni a feltett kérdésekre,még ha fáradtak is vagyunk.
kérdezett,ha nem tudott valamit,szívta magába minden tettét és mozdulatát!Ám amikor már nem jöttek a válaszok a kérdésekre,helyette jöttek a haverok,az ital és a "majd ezt később megbeszéljük!"-ök,akkor kezdett kopni a "csillag"!
Legyen időnk válaszolni a feltett kérdésekre,még ha fáradtak is vagyunk.
"Nagyapám Iskolaigazgató,s tanító volt a faluban.Estefelé többen betértek hozzá,kérdezgették.Ültem,hallgattam és láttam,hogy milyen fontos dolog a férfiak közt is a kommunikáció.Régen a kocsmában szintén az élet dolgairól beszéltek:asszonyokról,gyerekekről és a termésről.Ma annyi marhaság rabolja el az időt Ronaldo kocsijától a tévéműsorokig,sokan ezekre vesztegetik a szót.Az ember soha nem volt egyedül a bajaival,vívódásaival,mindig megtámogatták egymást a férfiak.Lehet,hogy rövid szavakkal,gesztusokkal,de nekik ez elég volt."
E soroknál eszembe jutott anyai nagyapám,akihez sokan bejártak a faluból.Köztudott,hogy mestere volt a szerszám készítésnek és minden olyan tárgynak,amit használtak akkoriban a házaknál.Ezt így csináld,ezt ebből a fából,az úgy nem lesz jó,stb. szavak hagyták el sokszor a száját,amelyből
tanulni lehetett.De nem csak a szája járt,hanem a keze is.
Vilma nénitől hallottam,hogy 'mikor az ő apukája(Koós Károly)nem jött haza a háborúból,a
kkor a barátok,szomszédok,rokonok szó nélkül besegítettek a ház körüli teendőkben és a kinti munkákban is!Stukics Lajos,Rába Jóska,Unger Jóska,stb. otthon elvégeztek az állatok körül,jöttek és folytatták a Kari bácsi helyett.A mezőn és a földeken szintúgy!Amikor a felesége,Dózsa Eszter megkérdezte tőlük,hogy mivel tartozik nekik,azt mondták,hogy:semmivel!És tették a dolgukat hónapokon keresztül.Amikor a Kari bácsi hazajött a fogságból,és az egyik este átjöttek hozzá a barátok beszélgetni-mint ahogy volt ez annak előtte is-senki nem hándigálta fel,hogy mennyi mindent megcsináltak,'míg ő távol volt.Soha nem hozták elő és nem vártak érte köszönetet,mert tudták fordított esetben,ugyanígy lett volna.
Nem tudom,hogy napjainkban vannak-e ilyen önzetlen,segítőkész barátok?!
Szerintem,igen!Sőt!
Klikkesedünk,"csoportokat" alakítunk magunknak,néha úgy,hogy nem is tervezzük,csak így hozza a sors.A Pampalíni Őrs jelenleg nem igazán aktív!Napokban összefutottam és leültem beszélgetni egy Joó emberrel.Mint ahogy az már lenni szokott,néhány pohár vörösbor után jönnek a jobbnál jobb ötletek.Felmerült egy újabb séta,összejövetel és filmvetítés!Igen,egy Pampalíni összejövetel,beszélgetés,és általunk kiválasztott film nézése.
Legyen az a Lovasíjász,a Lombhullásól gyöngyvirágig,a Másfél millió lépés Magyarországon,vagy bármi más,ami ugye nem áll messze tőlünk.
Közben csipegetünk az általunk hozott és elkészített finomságokból és persze a pohár sem marad szárazon.Kivagyunk már éhezve egy jó társaságra,beszélgetésre,egy olyan helyen,ahol nem zavarunk
senkit sem és bennünket sem zavarnak.Sokan nem is sejtik(sejtjük)hogy mennyire vágynak ezek a gyerekek,a fiatalok olyan felnőttekre,akikre felnézhetnek,tanulhatnak tőlük vagy csak egyszerűen mennek utána és teszik azt,amit mondanak.
És persze az sem mellékes,hogy figyeljünk oda,hogy mit mondanak és hol jár az eszük!
Balatoni József,a "tetkós történelemtanár",mindenki Jocó bácsija azt írja a Kamaszharc c. könyvében,
hogy a :"A mai kamaszok nagyon jó fejek,tele vannak érzelemmel,szeretettel.Csak egyre kevésbé kapják meg otthon,az iskolában.Ki vannak éhezve arra,hogy valaki odaforduljon feléjük,meghallgassa őket és érezhessék,fontosak és szeretik őket.Nagyon nagy szükségük van erre,hisz a világ egyre jobban elidegeníti az embereket,a családokat egymástól."
Érdemes elgondolkodni ezeken a sorokon és ne menjünk csak úgy el mellettük.Főként,ha látjuk is,hogy valami nincs rendben.Szakítsunk a gyerekeinkre,egymásra,barátainkra kicsit több időt és próbáljunk meg egymás mellett élni.Köszönöm!!
