Tegnap délelőtt gondoltam kimegyek hátra a kertbe,valami hasznosat csinálok,míg elkészűl az ebéd.Tettem ezt-azt,míg nem elérte a hátsó dombomhoz.Volt ott néhány sindő,csak úgy letéve.Még én tettem oda
őket,gondolva,hogy ott úgyis kellenek.Ahogy lehajolok,látom hogy ott napozik egy sikló.Nem félek tőle,hisz' régen a teknőccel csomót szoktunk rájuk kötni és eldobtuk messze.( Nyugi,kiszabadulnak)
De ez a rohadék akkora volt,mint egy anakonda.Egy nyúl simán besétálna a szájába. No,te nem kellesz az én udvaromba-mondtam neki és elakartam hessegetni.Igen ám,de ő nem akarta.napozni akart tovább .Míg felvettem egy botot és azzal noszogattam. Ere felágaskodott és sziszegni kezdett.Fiam,nem ismersz te még engem-gondoltam magamban és utba inditottam a Dobogó fele.Ott az ő helye,nem itt nálam.Később megnéztem a neten,ki fia borja volt ez a szerzet.Azt írják róla.hogy :Réz sikló(Coronella austrica) és teljesen ártalmatlan.Ha megzavarják azonnal menekül,( persze a városi lehet,ám ez falusi ) de ha megfogják gyakran harap. Ennyi elég is volt belőle.Olyan széles csapát tiport,hogy egy sereg katona elmehetett volna a fűben utána.
4 megjegyzés:
Jézus na én többet nem mennék ki abba a kertbe.
Ne hívjál Jázusnak, mert még elhiszem ! Zsuzsi,szerintem a Ti kertetek környékén több van( a Rába és a patak miatt gondolom)mint felénk.
Nem félek a siklótól, de ha elém kerülne egy ilyen nagy, akkor biztos megtorpannék és a nyakamba venném a lábaimat!!!!!!
Nekem is jó indok volt,hogy befejezzem a melót !!
Megjegyzés küldése