2014. június 18.

"Ponty fogta róka"-túra

Végre valahára összejött ez a túra is!Nem rajtunk múlott,az időjárás volt,aki állandóan keresztbe tett nekünk.Pünkösd Vasárnapra toboroztuk össze újra a csapatot.A szokásos helyről indultunk el nagy-nagy lelkesedéssel délután egykor.Akkor még azt hittük,hogy nagyon meleg van,de később rájöttünk,hogy ez még überelhető! Kopháza felé vettük az irányt és a Gobárék mellett le a magas partra.Jó volt magunk mögött hagyni az aszfaltos utat és lépkedni a fűben.Én mindenáron hódot akartam fényképezni,de nem sikerült látnom egyet sem. Pedig a Móni mindent megtett,hogy emlékeztessen,hogy is néz ki egy hód?!Hód nem volt,helyette jött a Molnaszecsődi Rába-híd.Itt már éreztük,hogy "jól befűtöttek".Próbáltunk csendben haladni,de ez nálunk csak a túra végére sikerül.Szerintem Döröskén is hallották hogy mi "csendben sétálunk".Peti sokszor bejárja ezt a környéket és Ő szokott látni őzeket,rókákat,vadkacsákat és egyéb állatokat.Hát,most nem látott és mi sem.Bár,a szerencsésebbek láthattak visszafele egy kölyök rókát,amint egy jókora pontyot kóstolgat a fűben.
Ahogy mentünk egyre beljebb,azon gondolkodtam,hogy lehet rászedni ennyi embert,hogy a legmelegebb időben sétáljon a réten,kitenni magát a szúnyogok harapásainak?
A jó társaság és a.......
 zuhanyzás az erdőben!!
Nagyon jó ötlet volt a kihelyezett frissítő.(zuhany ill. hűtőládában az üdítők)Köszi szépen.
Jó volt lemosni magunkról az út porát és felfrissülni a hátra lévő útra.Hisz' félúton voltunk és tudtuk hogy még mi vár ránk.A meleget még csak-csak elviseltük volna,de a szúnyogok nagyon lefárasztottak bennünk.Hiába fújtuk magunkat be,1-2 perc után jöttek újra ezek a szemetek.
Az árnyékban is olyan meleg volt,hogy megolvadt a bicska pilingája a zsebemben.Mikor kiértünk a Döröskei vicinális útra,onnét már nem is kellett emelnünk a lábunkat.A cipők maguktól mentek,ismerték az utat.Jó volt kicsit leülni a Petiéknél és szusszanni egyet.Tibi "kollégám" kihasználva az alkalmat,gyorsan készített csoportképet rólunk.Mivel a terepen nem akartunk tüzet rakni,így a Rákóczi téren sütöttük meg és fogyasztottuk el a "madár látta" ennivalókat.
Borozgatás közben alkalmi hopp mesterünk szórakoztatott el bennünk a történeteivel és egyedi énekhangjával.A fotókat itt megtalálod!

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nem is látszanak a viszontagságok,amiket felsoroltál!!Szerintem,van valami nagy húzóerő ebben a csapatban,hogy Mindenki vállalta a kellemetlenségeket!!!A képek jól sikerültek!!!Valamikor meg kellene beszélni a ""tapasztalatokat és az észrevételeket"""!Ja és megbeszélni a következő túrát!!!Hajrá Pampalinik!!!