Nem(csak)azért ,mert rajt van az Apám,hanem mert olyan " munkás emberek" vannak a képen.Egyébként,aki nem ismerte volna fel,jobb oldalt a Tóth Lajos mosolyog ránk.
Nézzétek meg jól a fotót!
Milyen vígan ülnek a Csepel "orrán",átkarolva a barátot,akivel nemrég együtt szórták meg a platót bazalttal.No,meg gombos villával!Sehol egy iPhone,tablet vagy egyéb kütyü,s talán még Wifi sincs,mégis vidámak.Jó,de akkor mitől?!Azt nem mondhatjuk,hogy nem dolgoztak és nem fáradtak el.A ruhájukon előbb látunk foltot,mint a "pipa"jelet vagy a 3 csíkot.Emlékszem,Apám este a vacsoránál elmesélte Anyámnak,hogy mi történt aznap.Hány kocsit raktak meg bazalttal,göveccsel,milyen meleg volt a bányában,stb. Persze nem mindig volt ez így.Volt,hogy aludtunk már,mire haza ért.Reggel meg már ment is a "fél ötös szombathelyivel".Később kicsit jobb sora lett,mikor "rátették" egy rakodógépre.Először olyan gépet kapott,amelyen előtte a Frédi ült.
Még kabinja sem volt!Sokszor hazajött vele,mivel másnap korán ment tovább a következő bányába.Ilyenkor az Öcsi (Stukics Lajos)már ott is volt nálunk.A 2. szomszédunk volt és élt-halt a gépekért,motorokért.Mindegy mi volt az,csak hangosabb legyen mint a Túra Csepel és csöpögjön az olaj belőle.Hát,így lett /?!)autószerelő az Öcsiből.
Ami a keze közé került,abból kihozta a maximumot.Autó,motor mindegy volt neki.Emlékszem,mikor a Lajos bácsit(apukáját) tanította motorozni.Szegény ember,
már javában bent volt a korban és vett neki egy Verhovinát.Gondolta,motorral könnyebben megy el Döröskére a hegyre.Keserves percek elé néztek,mind a ketten.Nem lett egy Drapál János belőle,de a motor elvitte mindig és haza is hozta épségben.Csak tudjátok az a baj,hogy az Öcsire még csak emlékszem,de a Szüleire már sajnos kevésbé.Pedig nap mint nap találkoztam velük és sokszor megszólítottak.Egy fénykép most jól jönne!!
3 megjegyzés:
De jó látni ezeket a fotókat !
Én is sokszor visszagondolok, hogy esténként amikor már lefeküdtünk még beszélgettek a szüleink arról, hogy mi történt napközben és a következő nap milyen dolgokat kell elvégezni mit-hogyan kell megoldani. Ma már nem így van de szerintem hiányzik a családok életéből. Üdv. Márta
Igen Márta,én is így vagyok vele.Emlékszem,mikor Apám megjött és már majdnem aludtunk,leült az ágy szélére és megkérdezte:No,mi volt a suliban?Egy-két rövid kérdés és válasz után mindig azt mondta,hogy aludjunk,reggel korán kell kelni!Lehet,hogy most furcsán hangzik,de így hogy "teljes"volt a család,már nyugodtabban aludtunk el.
Nem voltam biztos,hogy Vöcsinek hívták a rakodógépet,de így már bátran raktározom el a többi"kacat" közé a fejembe.Köszönöm Ede bácsi a hozzászólást.Az ilyen "kommentek" adnak új erőt és kitartást a további fotók és cikkek feltöltéséhez.KÖSZÖNÖM!
Megjegyzés küldése