2015. december 30.
Az "új rokon"
Bálint Ilona |
Unger István |
e-mailt,mely számomra oly' kedvesen volt
megfogalmazva,hogy egymás után 3x is elolvastam.A levélen csak a címzett volt ismerős.
A feladó nem tűnt ismerősnek az első látásra,igaz a 2.-ra sem.Mint írja a levélben,ő sok mindent tud hollósról,bár sohasem járt "nálunk"!
Dédszülei hidashollósról származtak.No,itt már kicsit jobban vert a szívem.Hidashollós,Unger név és amikor feltette a kérdést nekem,hogy: " Egyébként,tudod hogy én ki lehetek?" ,akkor már tudtam,hogy nem alszok este nyugodtan.Járt az agyam,mint a szélkerék!
Mindent átgondolva,én az Unger "szepi"Józsefre gondoltam,csak ő maradhatott bent a rostán.S.el is találtam.Unger Ildikó(mert hát ugye Ő a levelező-társam)rá is bólintott és kifejtette kicsit bővebben is,hogy én is megértsem,miről is van szó.
Unger József egyik öccse Unger István volt.Aki elvette a szintén hollósi Bálint Ilonát,akik az Ildikó dédszülei .Három gyermekük született:István,Gyula és Gizella.Egyébként ők már Pesten telepedtek le.Hát igen,így már értem.De akkor jött a következő "próbatétel"!
Szerintem közös felmenőink is vannak!
No,ez már soknak tűnt.Nem elég,hogy nem járt hollóson,fiatalabb nálam(jócskán)de még azt állítja,hogy rokonok vagyunk?!Ami ellen nem volt semmi kifogásom,csak mivel én nem tudtam róla,azt hittem hogy így is van.Bevallom őszintén,magamban még mosolyogtam is rajt.Nekem nincsenek Unger v. Bálint rokonaim.Rosszul tudtam!
Mikor elolvastam a válaszát az én pontatlan tudásomra,magamban elnézést kértem tőle.Nagyon magas lóról beszéltem,s azt hittem okos lehetek.Nem mindig számít a kor ill. a tartózkodási hely.
1926 körüli években |
Szóval,Salvanné Unger Ildikó Budapesten,nagyon szépen köszönöm(köszönjük)hogy rám találtál és megosztod velünk a számunkra(is) fontos információkat.
Még annyit elmondanék,hogy én sokat tanultam és raktároztam el magamban ebből a friss kapcsolatból.
Nem biztos hogy annak van igaza,aki idősebb és azt hiszi magáról,hogy nem tudnak újat mondani neki.Mindenkitől lehet tanulni,csak hallgassuk meg és utólag döntsük el,hogy kinek van igaza.
Most így,hogy kaptam egy "új" rokont,sok szép fotót és kicsit visszavettem a büszkeségemből,annak köszönhető,hogy megosztottam a portálon néhány fotót a nagyszüleimről és hollósról.Persze,egy kis szerencse is kellett hozzá!Szóval,amink van-legyen az fotó,történet v. észrevétel-és úgy gondoljuk,másoknak örömet szerezhetünk vele,ne tartsuk magunkban vagy otthon a kredencben.
1938-39 körül |
1940-es évek közepe |
2015. december 28.
Karácsonyi betlehemes játék
Zsúfolásig megtelt a helyi római katolikus templom vasárnap késő délután.A 17.00. órakor kezdődő
ovisokból és iskolásokból verbuválódott alkalmi színtársulat műsora meghittséget és "igazi"
karácsonyi hangulatot varázsolt a jelenlévők szívébe.
Dicséret és köszönet illeti:
-Éva óvónénit,aki időt és energiát nem kímélve állította össze a
műsort és válogatta ki a szereplőket!Egy olyan ünnepi műsorra,amely már hagyománnyá nőtte ki magát és megtölti a templomot.
-a szereplőket,akik helyi ovisok és ált. iskolások.
Míg a többi fiatal otthon tanult,tv.-t nézett vagy épp játszott,
addig ők esténként összejöttek és "tették próbára" a felkészítő
direktor türelmét. :)
(Évát nem könnyű kihozni a sodrából,hisz' állandóan edzésben van!)
-No,és a szülőket.Igen a szülőket,hisz' ők vitték el próbára a gyerkőcöket,tanulták közösen a szerepet és a próba után még
(sokszor késő estig) leültek velük tanulni másnapra a suliba is.
Mindent összegezve,szerintem aki eljött a karácsonyi műsort megtekinteni,az egy élménnyel gazdagabban tért haza.Köszönöm hogy ott lehettem és csodálhattam az előadást!
Fotózás közben sokszor elbambultam és néztem az ártatlan,őszinte arcokat.
Ahogy átéléssel,kissé fázósan,van aki félig betegen,van aki "mikor lesz vége már" arccal ,de nem unottan,hanem büszkén állták a sarat és a vakuk villogását.
A szépen feldíszített templom és a belőle áradó lelki béke,csodás hátteret adott e színvonalas elő-
adásnak,melyet bármely' település megirigyelhetne.
Akik nem siettek haza,azok a Plébánia előtti adventi koszorú fényénél forralt bor és tea kortyolgatás
közepette,jó társaságban tölthették el az időt.
Köszönöm szépen Németh Györgyinek és Lóránt Adrinak,hogy besegítettek és megoszthattam az általuk készített képeket.
Az eseményen készült fotókat itt megtekintheted!
ovisokból és iskolásokból verbuválódott alkalmi színtársulat műsora meghittséget és "igazi"
karácsonyi hangulatot varázsolt a jelenlévők szívébe.
Dicséret és köszönet illeti:
-Éva óvónénit,aki időt és energiát nem kímélve állította össze a
műsort és válogatta ki a szereplőket!Egy olyan ünnepi műsorra,amely már hagyománnyá nőtte ki magát és megtölti a templomot.
-a szereplőket,akik helyi ovisok és ált. iskolások.
Míg a többi fiatal otthon tanult,tv.-t nézett vagy épp játszott,
addig ők esténként összejöttek és "tették próbára" a felkészítő
direktor türelmét. :)
(Évát nem könnyű kihozni a sodrából,hisz' állandóan edzésben van!)
-No,és a szülőket.Igen a szülőket,hisz' ők vitték el próbára a gyerkőcöket,tanulták közösen a szerepet és a próba után még
(sokszor késő estig) leültek velük tanulni másnapra a suliba is.
Mindent összegezve,szerintem aki eljött a karácsonyi műsort megtekinteni,az egy élménnyel gazdagabban tért haza.Köszönöm hogy ott lehettem és csodálhattam az előadást!
Fotózás közben sokszor elbambultam és néztem az ártatlan,őszinte arcokat.
Ahogy átéléssel,kissé fázósan,van aki félig betegen,van aki "mikor lesz vége már" arccal ,de nem unottan,hanem büszkén állták a sarat és a vakuk villogását.
A szépen feldíszített templom és a belőle áradó lelki béke,csodás hátteret adott e színvonalas elő-
adásnak,melyet bármely' település megirigyelhetne.
Akik nem siettek haza,azok a Plébánia előtti adventi koszorú fényénél forralt bor és tea kortyolgatás
közepette,jó társaságban tölthették el az időt.
Köszönöm szépen Németh Györgyinek és Lóránt Adrinak,hogy besegítettek és megoszthattam az általuk készített képeket.
Az eseményen készült fotókat itt megtekintheted!
2015. december 12.
Friss fotók
Az idősek napján és a Mikulás váráson készült fotókat megtekinthetitek az Egyházashollós fotói
közt.
Simonné Daróczi Annamária készítette a fotókat és juttatta el nekünk.Köszi szépen!
közt.
Simonné Daróczi Annamária készítette a fotókat és juttatta el nekünk.Köszi szépen!
2015. november 21.
Na gyere,nyanya!
Ahogy megyünk be egyre jobban a télbe,úgy tör elő belőlem a vágy,hogy főzzek:kocsonyát!
Enni is nagyon szeretem,de a legjobban azt,'mikor a tányérokba rakosgatom a fenséges részeket.
Ide egy kis húst,ide a "bűrke" mellé még kell köröm,ide a fülét teszem a csülök mellé.
Nem mindig volt így.Emlékszem,mikor még mi is tartottunk disznókat és eljött az a bizonyos nap,hát.....,problémák voltak velem.Nem nagyon akarództam kimenni!Már csak akkor vettem fel a kinti cipőt,mikor megvolt a pörzsölés."Itt van ekkora mamlasz fiam,és az utcáról kell behívnom fogókat !"-szokta mondani apám.(Tényleg így volt,ám!A Görbét,a Pöcért,a Settnert,stb. szokta elkapni az utcáról.)
Nem volt mérges,inkább csak bosszantotta kissé a dolog.Bevallom jogosan.Állandó böllérünk,
Lakosi Karcsi bácsi nem győzte csitítgatni.
Hagyjad-mondta-sajnálja az állatot.Van ilyen,de már itt van és segít.Apám legyintett egyet és ment tovább a munka.Karcsi bácsi mellett öröm volt lenni.Már olyan sokszor volt nálunk,hogy nem is nagyon szokta megkérdezni,hogy hogy darabolja a húst,ill. miből mi legyen?!Apámmal is nagyon jól kijöttek,de anyám volt az igazi társ mindenben.Mindig "nyanyának" szólította.Szekálták egymást,hogy milyen öreg vagy(mind a ketten 38-asok voltak)és jól befürdött veled szegény Kami( ill. Babi.)
Soha nem mondta,hogy nem megyek el vagy fáradt vagyok.Volt olyan,hogy eltörött az anyadisznónk lába és gyorsan le kellett volna ölni,szegényt.Karcsi bácsi épp akkor ért haza,s mondta hogy átöltözik és jön.Szinte haza sem értem,és már hallottam is mögülem,ahogy szól anyámnak:
Na,mi van nyanya,alszol?
Soha nem láttam fáradtnak,vagy levertnek.Állandóan viccelődött és
nem hallottam,hogy valakire rábeszélt volna.Már akkor is nagyon rendes embernek tartottam,de így ahogy múlnak a fejem felett is az évek,most látom csak igazán,hogy
milyen derék ember volt.Sajnos,már nincs köztünk,s így nem áll módomban megszorítani a kezét és azt mondani neki,hogy:
Köszönök mindent Karcsi bácsi!
Nem volt mérges,inkább csak bosszantotta kissé a dolog.Bevallom jogosan.Állandó böllérünk,
Lakosi Karcsi bácsi nem győzte csitítgatni.
Hagyjad-mondta-sajnálja az állatot.Van ilyen,de már itt van és segít.Apám legyintett egyet és ment tovább a munka.Karcsi bácsi mellett öröm volt lenni.Már olyan sokszor volt nálunk,hogy nem is nagyon szokta megkérdezni,hogy hogy darabolja a húst,ill. miből mi legyen?!Apámmal is nagyon jól kijöttek,de anyám volt az igazi társ mindenben.Mindig "nyanyának" szólította.Szekálták egymást,hogy milyen öreg vagy(mind a ketten 38-asok voltak)és jól befürdött veled szegény Kami( ill. Babi.)
Soha nem mondta,hogy nem megyek el vagy fáradt vagyok.Volt olyan,hogy eltörött az anyadisznónk lába és gyorsan le kellett volna ölni,szegényt.Karcsi bácsi épp akkor ért haza,s mondta hogy átöltözik és jön.Szinte haza sem értem,és már hallottam is mögülem,ahogy szól anyámnak:
Na,mi van nyanya,alszol?
Soha nem láttam fáradtnak,vagy levertnek.Állandóan viccelődött és
nem hallottam,hogy valakire rábeszélt volna.Már akkor is nagyon rendes embernek tartottam,de így ahogy múlnak a fejem felett is az évek,most látom csak igazán,hogy
milyen derék ember volt.Sajnos,már nincs köztünk,s így nem áll módomban megszorítani a kezét és azt mondani neki,hogy:
Köszönök mindent Karcsi bácsi!
A miénk nagyobb!
Olvasom a mai Vas Népében,hogy "Szombathelyen is megterem a mediterrán gyümölcs."Igen,a datolyaszilváról van szó,ami nálunk(még)egzotikumnak számít,de mostanság egyre többen vállalkoznak rá,hogy ültessenek a kertjükbe.Szerintem megéri!Nagyon finom,vitaminbombaként is emlegetik és az üzletekben (szerintem)elég borsos áron tukmálják.Mivel mag nélküli,így sokat nem kell vele vacakolni.Készíthetünk belőle szörpöt,lekvárt,szirupot,gyógyhatása is sokoldalú.Persze,nem lennénk magyarok,ha a szeszfőzésben sem próbálnánk ki.Gondolom,a háziasszonyok inkább a süteményhez szednék össze,de azé aki előbb ér a fához!Mindenesetre én kedvet kaptam az ültetéshez és egy próbát megér.
Szóval,nekünk is van khakink (datolyaszilva)nagyobb mint a Szombathelyieké,csak mi nem verjük nagy dobra.
Mégegyszer akkora!
És akkor nem említettem meg a Jenőt!
Szóval,nekünk is van khakink (datolyaszilva)nagyobb mint a Szombathelyieké,csak mi nem verjük nagy dobra.
Mégegyszer akkora!
És akkor nem említettem meg a Jenőt!
2015. november 8.
2015. november 4.
Eladó lexikon
Eladó a képen látható 6+1 kötetes magyar nyelvű lexikon.Kiadási éve :1962.
Érdeklődni lehet Egyházashollóson
személyesen Éder Gyuláné(Linus néninél)
ill. a 422-347 tel. számon.
Őszi képek az oviban
Ősszel nagyon szép az ovi!A lehulló falevelek szinte ellepik az egész udvart.Sárga és barna színben pompázik a homokozó és környéke.Sokszor eszembe jutott,hogy elmegyek és készítek fotókat a gyerekekről,ahogy szórják a faleveleket,vagy épp' gereblyézik össze.
Addig tököltem,míg' lemaradtam róla.Jancsiék már a zömét kihordták és nyoma sem volt a faleveleknek.
Sebaj,ha már eddig eljöttem,"üres kézzel" csak nem megyek haza!Bekéredzkedtem,ahogy illik és elvegyültem a gyerekek közt.Nem volt egyszerű!
A "régiek"nyomban felismertek és körülvettek.Gondolták,úgy könnyebben fotózok. Először "társasjátékoztam"velük.Activityvel kezdtem,de rájöttem,hogy a "Kérdezz-felelek" hatásosabb lesz és időt spórolok vele.Rég láttam őket,a sapka is nehezítette a dolgom,no és vannak új ovisok is.Hál' Istennek nem
féltek a csúnya,nagy bácsitól és nyugodtan fotózhattam őket.Öröm volt nézni őket,ahogy önfeledten játszottak,
homokból "sütit" készítettek és egyenként jöttek oda hozzám,hogy nézzem meg,hogy mit készítettek.
Megkóstolnom nem kellett a sütiket.Talán,mert látták hogy így is elég nagy a hasam.Gondolták,ilyen "nehéz"kajával ne kínozzuk a Kami bácsit,amúgy is elég a baja!
Akit érdekelnek a fotók,amelyeket az ovisokról készítettem,az kattintson ide !
Addig tököltem,míg' lemaradtam róla.Jancsiék már a zömét kihordták és nyoma sem volt a faleveleknek.
Sebaj,ha már eddig eljöttem,"üres kézzel" csak nem megyek haza!Bekéredzkedtem,ahogy illik és elvegyültem a gyerekek közt.Nem volt egyszerű!
A "régiek"nyomban felismertek és körülvettek.Gondolták,úgy könnyebben fotózok. Először "társasjátékoztam"velük.Activityvel kezdtem,de rájöttem,hogy a "Kérdezz-felelek" hatásosabb lesz és időt spórolok vele.Rég láttam őket,a sapka is nehezítette a dolgom,no és vannak új ovisok is.Hál' Istennek nem
féltek a csúnya,nagy bácsitól és nyugodtan fotózhattam őket.Öröm volt nézni őket,ahogy önfeledten játszottak,
homokból "sütit" készítettek és egyenként jöttek oda hozzám,hogy nézzem meg,hogy mit készítettek.
Megkóstolnom nem kellett a sütiket.Talán,mert látták hogy így is elég nagy a hasam.Gondolták,ilyen "nehéz"kajával ne kínozzuk a Kami bácsit,amúgy is elég a baja!
Akit érdekelnek a fotók,amelyeket az ovisokról készítettem,az kattintson ide !
2015. október 10.
2015. október 9.
Szerbusz rokon
Minap úgy hozta a sors,hogy Linus nénihez kellett elmennem.Kicsit szemerkélős idő volt,tán' 10 óra lehetett.Gondoltam ilyen rossz időben nincs kint az udvaron,biztos főz és nem fogom zavarni.
Titkon reméltem,hogy dödöllét főz,de nem úgy lett.
(Még nem főztem és szeretném ellesni.)Igaz krumpli főtt a fazékban,-mint később kiderült-de granatér mácsikhoz. Az sem rossz!
Ahogy odaértem a kutyák hangjára már jött is ki.
Nem zavarom Linus néni?-kérdem tőle.Hogy zavarná?!
Gyere csak be,te rokon.Mer' tudod,mi rokonok vagyunk!
Ugye most már tudod? -hallom viccelődő szavait előttem,ahogy megyünk be a házba.Elmosolyogtam magam és bent felidéztünk közösen egy történetet,amely már kicsit régebbi dátumozású.
Már hűvösebb idők voltak,mikor a ("Pali")Etelka nénivel kint a háza előtt beszélgettem.Repültek a percek,tán az órák is a beszélgetés közben,mire én egyszer csak megkérdeztem
hogy:Nem fázik Etelka néni?Hogy fáznék?!-válaszolta.
Látod még a kardigán szárát is feltűrtem,nem tudom megviselni magamon.Olyan vagyok,mint Anyád.Nem véletlen vagyunk rokonok!
Sokáig nem tudtam hova tenni az utolsó mondatát az Etelka néninek.Hogy mi rokonok?Milyen ágon?!Nem hagyott nyugodni a dolog és kinyomoztam a "rokoni kapcsolatot".Valamikor később,mikor újra beszélgettünk,elmondtam az Etelka néninek a "Tudatlan fiú esetét a rokonnal!".Ő azt hitte,hogy tudom.Jót nevettünk rajt mind a ketten.
Te Kami,hát akkor már tudod,hogy mi rokonok vagyunk?-kérdi Linus néni.Most má' igen!-válaszoltam neki.Kicsit szégyelltem magam,de én tényleg nagyon sokáig úgy tudtam,hogy csak a
Mariska néni(Laczkó Istvánné)és a Linus(Karolina) néni testvérek.Ez régen volt és azóta ki lettem oktatva.Volt mit bepótolni.(Erről majd később szeretnék írni !)
Szóval a Linus néni rokonom és van mégy egy közös dolog bennünk.Mind a ketten megérjük a 102. évet.Igaz,ezt részben mi döntöttük el,de a Rába Jánosnak is nagy szerepe volt a dologban.
Történt,mikor a Rába János betöltötte a 100. életévét,akkor az
ünnepségre a Linus néni is a meghívottak közt volt.
Ahogy meglátta a János bácsi,akkor azt mondta neki:Te sokáig fogsz élni.Figyeld csak meg.Ebben biztos vagyok!
Rába János 1998-ban halt meg,102 évesen.Ha ő azt mondja,akkor az úgy is lesz!Ért hozzá!
Igaz,rólam nem volt szó,de "kiharcoltam"!Annyi még a teendőm,hogy lehet nem is lesz elég a 102 !!
(Csak röviden,azoknak akik nem tudják:
Rába János,a Rába József(anyai nagyapám) és Rába Mária("Pali"Horváth Gyuláné) testvérek voltak.)
Titkon reméltem,hogy dödöllét főz,de nem úgy lett.
(Még nem főztem és szeretném ellesni.)Igaz krumpli főtt a fazékban,-mint később kiderült-de granatér mácsikhoz. Az sem rossz!
Ahogy odaértem a kutyák hangjára már jött is ki.
Nem zavarom Linus néni?-kérdem tőle.Hogy zavarná?!
Gyere csak be,te rokon.Mer' tudod,mi rokonok vagyunk!
Ugye most már tudod? -hallom viccelődő szavait előttem,ahogy megyünk be a házba.Elmosolyogtam magam és bent felidéztünk közösen egy történetet,amely már kicsit régebbi dátumozású.
Már hűvösebb idők voltak,mikor a ("Pali")Etelka nénivel kint a háza előtt beszélgettem.Repültek a percek,tán az órák is a beszélgetés közben,mire én egyszer csak megkérdeztem
hogy:Nem fázik Etelka néni?Hogy fáznék?!-válaszolta.
Látod még a kardigán szárát is feltűrtem,nem tudom megviselni magamon.Olyan vagyok,mint Anyád.Nem véletlen vagyunk rokonok!
Sokáig nem tudtam hova tenni az utolsó mondatát az Etelka néninek.Hogy mi rokonok?Milyen ágon?!Nem hagyott nyugodni a dolog és kinyomoztam a "rokoni kapcsolatot".Valamikor később,mikor újra beszélgettünk,elmondtam az Etelka néninek a "Tudatlan fiú esetét a rokonnal!".Ő azt hitte,hogy tudom.Jót nevettünk rajt mind a ketten.
Te Kami,hát akkor már tudod,hogy mi rokonok vagyunk?-kérdi Linus néni.Most má' igen!-válaszoltam neki.Kicsit szégyelltem magam,de én tényleg nagyon sokáig úgy tudtam,hogy csak a
Mariska néni(Laczkó Istvánné)és a Linus(Karolina) néni testvérek.Ez régen volt és azóta ki lettem oktatva.Volt mit bepótolni.(Erről majd később szeretnék írni !)
Szóval a Linus néni rokonom és van mégy egy közös dolog bennünk.Mind a ketten megérjük a 102. évet.Igaz,ezt részben mi döntöttük el,de a Rába Jánosnak is nagy szerepe volt a dologban.
Történt,mikor a Rába János betöltötte a 100. életévét,akkor az
ünnepségre a Linus néni is a meghívottak közt volt.
Ahogy meglátta a János bácsi,akkor azt mondta neki:Te sokáig fogsz élni.Figyeld csak meg.Ebben biztos vagyok!
Rába János 1998-ban halt meg,102 évesen.Ha ő azt mondja,akkor az úgy is lesz!Ért hozzá!
Igaz,rólam nem volt szó,de "kiharcoltam"!Annyi még a teendőm,hogy lehet nem is lesz elég a 102 !!
(Csak röviden,azoknak akik nem tudják:
Rába János,a Rába József(anyai nagyapám) és Rába Mária("Pali"Horváth Gyuláné) testvérek voltak.)
2015. október 7.
Se Elvira,se Tanácsköztársaság,se úttörők,.....
Ha át kell mennem valamiért hidasra,általában fogom a Túra Csepelt és gyerünk.Szeretek biciklizni.
Sokan inkább autóba ülnek,hogy mihamarább hazaérjenek.Az sem rossz,de én inkább meg-megállok beszélgetni a falubeliekkel,vagy engem állítanak meg.Főként annak örülök,ha olyan embert tudok "elcsipni",akivel ritkán van módom beszélgetni.Erre alkalmas időpontok a búcsú és a mindenszentek.
Így volt ez augusztus első napjaiban is,mikor a hollósi búcsút magunk mögött hagyva,indultam a Gróf Iskolába kaszálni.Ahogy elmentem a "Miska Jóskáék" előtt,láttam hogy a Jóska kint tesz-vesz az udvaron.Fogtam magam és bementem hozzá.Szüleink nagyon jóban voltak egymással.Volt idő
(mint most megtudtam),amikor náluk volt a mi tehenünk "elszállásolva"az istállóba!Apám gyakori vendég volt esténként a Jóska bácsiéknál.Szeretett elmenni hozzájuk beszélgetni.Egy-egy pohár bor mellett jóízűen felidézték az elmúlt évek eseményeit.Jó visszaemlékezni és újra felidézni a megtörtént dolgokat.Ezt tette Jóska is,miközben én fotózgattam.Íme az "anekdota":
Nem tudom Kami emlékszel e rá,hogy a hollósi úttörőcsapatnak a neve 1735 sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat volt.A vezetője az Elvira,vagyis a Körmendi Elvira tanítónéni volt.No,a Tanácsköztársaság kikiáltásának az 50. évfordulóján(valamikor ezt is tudni kellett)1969.03.21-én az úttörőcsapatok felsorakoztak a Hősi Emlékmű előtt.Arra kért a Tani minden rajt,hogy írjon üzenetet az utánunk következő generációnak.Felírtuk egy cetlire és odaadtuk az Elvirának.Ő beletette egy üvegbe és aznap este visszajött és elásta az emlékmű lábánál.Az volt a terv,hogy majd a 100. évfordulón kiemeljük és felolvassuk az üzeneteket.Most meg,se Elvira,se úttörőcsapat,se megemlékezés.Pedig itt a kertek alján 2019.
Ennyi a történet. Azután érdeklődött még a Jóska,hogy mikor felújították ill. térkövezték az emlékművet,hogy akkor nem találták-e meg az üzeneteket?!Én nem hallottam felőle.
Aki tud valamit felőle,az jelezze!
Köszönöm "doktor úr" (dr.Németh József)a beszélgetést és a fotókat.Remélem még sokszor lesz alkalmunk,hogy beszélgessünk egy jót!
Sokan inkább autóba ülnek,hogy mihamarább hazaérjenek.Az sem rossz,de én inkább meg-megállok beszélgetni a falubeliekkel,vagy engem állítanak meg.Főként annak örülök,ha olyan embert tudok "elcsipni",akivel ritkán van módom beszélgetni.Erre alkalmas időpontok a búcsú és a mindenszentek.
Így volt ez augusztus első napjaiban is,mikor a hollósi búcsút magunk mögött hagyva,indultam a Gróf Iskolába kaszálni.Ahogy elmentem a "Miska Jóskáék" előtt,láttam hogy a Jóska kint tesz-vesz az udvaron.Fogtam magam és bementem hozzá.Szüleink nagyon jóban voltak egymással.Volt idő
(mint most megtudtam),amikor náluk volt a mi tehenünk "elszállásolva"az istállóba!Apám gyakori vendég volt esténként a Jóska bácsiéknál.Szeretett elmenni hozzájuk beszélgetni.Egy-egy pohár bor mellett jóízűen felidézték az elmúlt évek eseményeit.Jó visszaemlékezni és újra felidézni a megtörtént dolgokat.Ezt tette Jóska is,miközben én fotózgattam.Íme az "anekdota":
Nem tudom Kami emlékszel e rá,hogy a hollósi úttörőcsapatnak a neve 1735 sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat volt.A vezetője az Elvira,vagyis a Körmendi Elvira tanítónéni volt.No,a Tanácsköztársaság kikiáltásának az 50. évfordulóján(valamikor ezt is tudni kellett)1969.03.21-én az úttörőcsapatok felsorakoztak a Hősi Emlékmű előtt.Arra kért a Tani minden rajt,hogy írjon üzenetet az utánunk következő generációnak.Felírtuk egy cetlire és odaadtuk az Elvirának.Ő beletette egy üvegbe és aznap este visszajött és elásta az emlékmű lábánál.Az volt a terv,hogy majd a 100. évfordulón kiemeljük és felolvassuk az üzeneteket.Most meg,se Elvira,se úttörőcsapat,se megemlékezés.Pedig itt a kertek alján 2019.
Ennyi a történet. Azután érdeklődött még a Jóska,hogy mikor felújították ill. térkövezték az emlékművet,hogy akkor nem találták-e meg az üzeneteket?!Én nem hallottam felőle.
Aki tud valamit felőle,az jelezze!
Köszönöm "doktor úr" (dr.Németh József)a beszélgetést és a fotókat.Remélem még sokszor lesz alkalmunk,hogy beszélgessünk egy jót!
Osztálykép
Hát,kicsit bajban vagyok!
Sajnos,kitöröltem egy olyan mappát,amelyben azok a fotók voltak,amelyeket az évek során feltettem ide a csaritára. Tudtam,hogy mely' képeket tettem fel és melyeket nem!Most előfordulhat,hogy teszek fel olyanokat is,amelyek már szerepeltek itt,anno.Előre is elnézést kérek!
Sajnos,kitöröltem egy olyan mappát,amelyben azok a fotók voltak,amelyeket az évek során feltettem ide a csaritára. Tudtam,hogy mely' képeket tettem fel és melyeket nem!Most előfordulhat,hogy teszek fel olyanokat is,amelyek már szerepeltek itt,anno.Előre is elnézést kérek!
2015. október 5.
Tóth László 1940-2015
Emlékszem erre a fotóra!
Ahogy kiléptem a teraszra,hallom egyszerre,hogy:
Ide nézz Kami,tudod mi ez?
Felismertem a szomszédom hangját és rögvest megpillantottam a kezében egy szép,nagy vargányát.Nekem sem kellett több.Persze hogy tudom."Tikgomba!"Hol találta Laci bácsi?-kérdem tőle.
Miiicsodaaa!!Te még nem is láttál ekkora vargányát!-válaszolta.No,várjon,átmegyek megnézem!-mondtam a kedvenc szomszédomnak,s már mentem is át a fényképezőgéppel együtt.
Tényleg szép.egészséges gombák voltak előttünk az asztalon. Néhány perc elteltével már borospoharat szorongatva hallgattam az élménybeszámolót "muzsikaszó" mellett egy olyan ember szájából,aki fogalom volt a faluban.A "Lucot"
mindenki ismerte.És most elcsendesült a Dankó rádió,elment az utolsó (Szájer)Tóth testvér is.
Hiányozni fogsz Laci bácsi!
Nyugodjál békében!
Ahogy kiléptem a teraszra,hallom egyszerre,hogy:
Ide nézz Kami,tudod mi ez?
Felismertem a szomszédom hangját és rögvest megpillantottam a kezében egy szép,nagy vargányát.Nekem sem kellett több.Persze hogy tudom."Tikgomba!"Hol találta Laci bácsi?-kérdem tőle.
Miiicsodaaa!!Te még nem is láttál ekkora vargányát!-válaszolta.No,várjon,átmegyek megnézem!-mondtam a kedvenc szomszédomnak,s már mentem is át a fényképezőgéppel együtt.
Tényleg szép.egészséges gombák voltak előttünk az asztalon. Néhány perc elteltével már borospoharat szorongatva hallgattam az élménybeszámolót "muzsikaszó" mellett egy olyan ember szájából,aki fogalom volt a faluban.A "Lucot"
mindenki ismerte.És most elcsendesült a Dankó rádió,elment az utolsó (Szájer)Tóth testvér is.
Hiányozni fogsz Laci bácsi!
Nyugodjál békében!
Hódok a Mukucsban
Napokban Zsuzsika hívta fel a figyelmemet arra,hogy mennyire elszaporodtak a hódok.A Rábáról már feljöttek a Mukucs patakba is,s nem röstellnek gátat csinálni.De cukik!-mondhatnám,
A hód növényevő.Elsősorban vízinövényeket és
lágyszárú fajokat eszik,de elfogyasztja a fiatal fák,cserjék kérgét,friss hajtásait és a leveleit is.
Főként ősszel aktívabb,hisz' télre raktározni kell az eleségből.Főként a víz közelében lévő fákat raktározza el.
A fák nemcsak táplálékként,hanem
építőanyagként is szolgálnak a hódvárakhoz.A csökkenő vízszint esetén gátat építenek a megfelelő vízállás biztosításához.No,mi ezt láttuk a Mukucson.Az 50 m-es szakaszon 2 gátat is látni,amelybe folyamatosan hordják és építik bele a közelben lévő kukoricaszárakat és fűzfaágakat.Emlékszem,mikor mi gátat csináltunk gyerekfejjel a patakra,-hogy nagyobb legyen a víz,s tudjunk fürödni nyáron-sokszor elvitte a víz.Pedig kövekből,"gyöptéglából"és durungokból készítettük,s mégis!Erre idejön néhány hód,se kapája,se fűrésze,s kukoricaszárból maradandót alkot.Szeretném majd valamikor lencsevégre kapni őket,de úgy hallom nem egyszerű feladat.Majd meglátjuk!Köszi szépen Zsuzsika és Attila hogy szóltatok!
2015. szeptember 30.
Invitálás a felvonulásra
Örülök,hogy ismét lesz szüreti felvonulás a faluban.
Legalábbis egyenlőre megpróbálják megszervezni.
Bár,bevallom kicsit pesszimista hangulatban látom az egészet.
Szerintem,van egy "mag",akik várják és tesznek is érte,hogy legyen.Nem kell könyörögni nekik,ott vannak a megbeszéléseken,stb.Ám,van a másik csoport!
Emlékszem régen,a mi időnkben.....Kit érdekel,
mi volt akkor!Már uncsi,hogy "bezzeg a mi időnkben"!!
Igazatok van.Hagyom is!
No,és itt van a falu népe.Nem mondhatni,hogy nagy a tolongás!
Egyre kevesebben jönnek ki és tekintik meg a felvonulást.
Mégis azt mondom,hogy legyen.Ha egyszer megszakad,akkor már nehéz újra elkezdeni.Olvastam a napokban,hogy egy vasi településen a 13. szüreti felvonulást tartották idén.
A tizenharmadikat?!Emlékszem,nálunk már akkor volt szüreti,mikor még lovak sem voltak.Dinókat fogtunk a szekerek elé és T-rexeket lovagoltak meg a fiúk!Szóval,aki tud és akar,az segítse a szervezőket.Remélem az időjárás kedvező lesz és minél többen kijönnek megnézni a felvonulást.
Legalábbis egyenlőre megpróbálják megszervezni.
Bár,bevallom kicsit pesszimista hangulatban látom az egészet.
Szerintem,van egy "mag",akik várják és tesznek is érte,hogy legyen.Nem kell könyörögni nekik,ott vannak a megbeszéléseken,stb.Ám,van a másik csoport!
Emlékszem régen,a mi időnkben.....Kit érdekel,
mi volt akkor!Már uncsi,hogy "bezzeg a mi időnkben"!!
Igazatok van.Hagyom is!
No,és itt van a falu népe.Nem mondhatni,hogy nagy a tolongás!
Egyre kevesebben jönnek ki és tekintik meg a felvonulást.
Mégis azt mondom,hogy legyen.Ha egyszer megszakad,akkor már nehéz újra elkezdeni.Olvastam a napokban,hogy egy vasi településen a 13. szüreti felvonulást tartották idén.
A tizenharmadikat?!Emlékszem,nálunk már akkor volt szüreti,mikor még lovak sem voltak.Dinókat fogtunk a szekerek elé és T-rexeket lovagoltak meg a fiúk!Szóval,aki tud és akar,az segítse a szervezőket.Remélem az időjárás kedvező lesz és minél többen kijönnek megnézni a felvonulást.
2015. szeptember 25.
Többen érdeklődtek nálam,hogy mit tudok a szüreti felől?!Hát,semmit.Azt tudom,hogy a holnapra tervezett E-rádóci szüreti felvonulást elnapolták a következő hét szombatjára.A Molnaszecsődi szüreti viszont marad a régi felállás szerint,vagyis holnap indul a
"Szüreti felvonulás és Szent Mihály Nap!"
Ahogy olvasom a plakátot,az az érzésem,hogy ebből hagyomány lesz!Ami nem baj,sőt!
Nálunk-szerintem-nincs rá igény.Azok akik felvonulnak,jól szórakoznak,kitesznek magukért,
de(sokszor)nincs kinek.Egyre kevesebben jönnek ki az utcára megnézni a felvonulást.Ezen lehetne csámcsogni és vitatkozni,de semmi értelme.Aki már részt vett a szervezésben,az tudja,hogy nem kis munka van az előzményekben.Persze,sokféleképpen lehet hozzáállni és megszervezni.
Ha már a szüretinél tartunk,íme egy fotó a régi időkből.Hogy kb. melyik években is járunk,segítségül elmondom,hogy a hátsó sorban jobbról a 4. személy a Berger Ilus. Sajnos több személyt nem tudok beazonosítani.Ám ha nektek van ötletetek,esetleg,kik is vannak a képen,azt szívesen elfogadom.
"Szüreti felvonulás és Szent Mihály Nap!"
Ahogy olvasom a plakátot,az az érzésem,hogy ebből hagyomány lesz!Ami nem baj,sőt!
Nálunk-szerintem-nincs rá igény.Azok akik felvonulnak,jól szórakoznak,kitesznek magukért,
de(sokszor)nincs kinek.Egyre kevesebben jönnek ki az utcára megnézni a felvonulást.Ezen lehetne csámcsogni és vitatkozni,de semmi értelme.Aki már részt vett a szervezésben,az tudja,hogy nem kis munka van az előzményekben.Persze,sokféleképpen lehet hozzáállni és megszervezni.
Ha már a szüretinél tartunk,íme egy fotó a régi időkből.Hogy kb. melyik években is járunk,segítségül elmondom,hogy a hátsó sorban jobbról a 4. személy a Berger Ilus. Sajnos több személyt nem tudok beazonosítani.Ám ha nektek van ötletetek,esetleg,kik is vannak a képen,azt szívesen elfogadom.
2015. szeptember 24.
2015. szeptember 11.
Morosits Krisztián
2015. szeptember 9.
Többen érdeklődtek felőlem,hogy mi van velem?!Ritkábban látnak és a "megszokott " helyekre és eseményekre nem megyek el.Én mennék,de a munka nem engedi.Jelenleg egy jópofa kis csapat karolt fel és tűr meg maga mellett.Teszem amit mondanak és megpróbálok nem nyafogni(sokat).
Sok mindenre nincs már időm,mikor hazaérek és bevallom őszintén,úgy esem bele az ágyba.Vége az éjfélig tartó "gépezésnek"!Leveleim olvasva azért látom,hogy vannak(vagyunk)páran,akiket érdekel a jövő. Többen kérdezik tőlem,hogy lesz-e idén is szüreti felvonulás?Nem hallottam felőle,de szerintem lesz.Hogy mi volt a "falugyűlésen" azt nem tudom,mert nem értem arra haza és nem tudtam kimenni.Amit tudok,hogy e hét szombatján lesz a RÁBA MARATON.A Vas Népében olvashattunk róla ma és Bursche(Somogyi László) a főszervező.Ha időm engedi,akkor szeretnék néhány fotót készíteni az eseményről.Könnyedén tovább lapozunk e hír hallatán,pedig ennek az eseménynek súlya van.
Ha már a Laciknál tartunk,akkor el kell mondanom,hogy szegény szomszédom,Tóth László(Luc) még mindig kórházban van.
Itt a szüret ideje és itt lenne a helye.Bucsukor volt egy éve hogy kórházba került.Nekem nagyon hiányzik.Nem azért,mert szoktunk borozgatni a kerítésnél,vagy ha télen szórtuk a havat,s közben beszélgettünk egy kicsit,vagy nem hallom a Dankó rádiót,ill. ahogy üti a vashordót egy fadarabbal,hogy a seregélyek elmenjenek a cseresznyefáról.
Hanem azért,mert ITT A HELYE közünk.Remélem mihamarább újra köztünk lehet egészségesen és vidáman.
Javulást és mielőbbi felépülést kívánunk Laci bácsi.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)