2016. szeptember 27.

Molnaszecsődi szüreti felvonulás.

Nagyon jó időt fogtak ki a molnaszecsődiek a szüreti felvonuláshoz.Szépen,kellemesen sütött a nap,öröm volt kint lenni a szabadban.Biciklivel tekertem át hozzájuk,hiszen nem messze vagyunk egymástól.Délután fél négykor indult a menet végig a falun.Lovak,traktorok,csinos táncoslányok-asszonyok,pincérek,stb.jelenléte tette színesebbé a felvonulást.
Sok kedves ismerőssel találkoztam és öröm volt látni őket.Sajnos idő nincs a beszélgetésre,hisz' nem győztem kapkodni a tekintetem.Oly' sok belső és külső inger élt,hogy csak néztem ki a fejemből.Rég látott ismerősök,kollégák és még ki tudja,kik nem voltak ott?!Romlik a szemem,kopik az elmém és megnőttek ezek a fiatalok!Activity volt az egész nap,de jól szórakoztam.A 2. megállóig(laktanyai út)kísértem becsületesen a felvonulókat,de ott "leszólítottak". Amit nem bántam meg.Németh Zsolt szólított meg és invitált be egy kis "tüzes víz"-re.Nem akartam megsérteni,úgyhogy megittunk egy kupica pálinkát a barátságra.A másodikat az íze miatt hörpintettük le!A harmadikat a ......No,az nem volt.Nem mertük bevállalni,mert az urológusom nem örül az "ilyesminek". Ágyas pálesz volt,abból is a chillis fajta.Jó volt beszélgetni az egykori kollégával,akivel éveken keresztül dolgoztunk a Fatelepen.
Mivel a felvonulástól "elpártoltam",gondoltam jobb lesz ha hazabicajozok a poros úton.Ahogy nyomom a pedált,látom ám,hogy egy apró ember vágja a kukoricaszárat.Közelebb érve ismertem fel a földimet.
Szia Zsoké!-köszöntem fennhangon,mire ő felkapta a fejét a kukoricaszárak közül.Kevesen hívjuk(most már) így a Takács Lacit.
Sokan nem tudják,hogy valamikor egyházashollósi,akarom mondani hidashollósi lakos volt.Mostanában többször találkozom vele hidason,és a templomban is összefutok vele.Kértem,hogy hadd fényképezzem le így "munka közben". Kötélnek állt,bár mint mondta:
"Ippen végeztem,de akko' még vágok egy kévét!" Hozzáfogott és közben beszélgettünk erről-arról.Szeretek vele beszélgetni,nyugodt,jó "dógos" kis emberke.Közben készítettem egy rövid kis videót is,
gondolva a későbbiekre.Bár nem tudom,érdekel-e egyáltalán valakit ez,mondjuk 10-20 év múlva?!Majd eldől.Én sem voltam mindig ilyen "bogaras",csak néhány éve kezdtem el vájkálni a múltban.Amit nem bántam meg,csak nagyon időigényes és sok türelmet és lemondást igényel.Arról nem is beszélve,hogy milyen nagy súlya van a leírt szónak!A kimondottnak is,de annak nincs nyoma.Míg ha valaki leír
valamit,azért felel és valósnak kell lennie.Hajlamosak vagyunk mi falusi emberek a saját szánk íze szerint mondani és továbbadni történeteket.
Emlékszem,volt olyan megtörtént(?!)esemény,amelyet annyiféleképp' meséltek el nekem,ahány helyen jártam.No,most hogy írjam le,melyik az igaz?Ami még a kedvencem,amikor a gúnynevét vagy a becenevét mondják az illetőnek.Sokáig a Csumával voltam bizonytalan,nem tudtam ki ő?!(Pont passzol ide,hisz' a Zsokénak volt az édesapja)Amikor a Tóth Lajos bácsi először mesélt róla,akkor visszakérdeztem,hogy ki is az a Csuma?!
Megmondta,de nem értettem meg rendesen és még egyszer már nem mertem megkérdezni.
Mikor legközelebb újra szóba jött,ismét rákérdeztem.Hiszen már mondtam régebben!-volt a válasz.Nesze neked.Sajnos,már nem tudom újra megkérdezni őt sem,s sok más személyt sem.Későn fogtam bele ebbe a
számomra örömteli időtöltésbe.Terveim vannak az általam összegyűjtött fotókkal és dokumentumokkal.
Sokszor olvasom,hogy vannak még hozzám hasonló személyek,akik más településeken igaz,de gyűjtik és
kutatják a régmúlt dolgait.Minap Pintér Györgyről hallottam,aki Gersekarát múltját szedte egy csokorba.
Mint említi,járja a Levéltárat,a hivatalos helyeket és a házak portáját.Néha 10 év is kell,hogy elkészüljön a könyv.Írt már könyvet "Hegyháti krónika" címmel,de találkozhatunk "A palavesszőtől a digitális tábláig" ill. a legújabb a "Fűzerőd" c. könyvvel.És most jön a kérés!
Akinek a tulajdonába van olyan könyv,dokumentum,fotó vagy olyan tárgy,amely "használható"kategóriába tartozik,azt közölje velem,legyen szíves!Lehet,hogy számodra értéktelen,de nekem kincs!Kaptam az utóbbi időkben Kisdobos könyvet,képeslapot,jelvényeket,tintatartót,műanyag indiánt,stb.,de a fotók viszik a prímet.Azt kapok a legtöbbet és (talán)annak örülök a legjobban.Én már csak ilyen vagyok!

A szüreti felvonulás fotóit itt találod!


2016. szeptember 7.

Szóval,ami biztos hogy október első napján szüreti felvonulás lesz a faluban.Szép lassan kezd összeállni a csapat.A táncosok már próbálnak ezerrel,a talpalávalót a Percsák Szabolcs húzza és tolja.(Hegedű és tangóharmonika)A szekéren is ő fog majd "bazseválni".Az útvonalon változtatni kellett kicsit.A kiindulási pont most a Pocsolya presszó lett,és az Ovi előtt elhaladva irány a 8-as főút.Hidashollóson elvileg mind a két oldalt megtiszteljük jelenlétünkkel.(Petőfi utca)A többi már a megszokott "nyomvonal".Még annyi lenne a változás az eddigi,megszokott felvonulásokhoz képest,hogy MEGÁLLÓHELYEK lesznek az egyes helyeken kialakítva.Némi harapnivaló és italok lesznek kihelyezve az asztalokra,ahol néhány percet elidőzhet a sereglet.Én fotózni szerettem volna,de engedtem a nyomásnak.Így hát kovácsmesterként fogok virítani a tömegben.Arra kérek mindenkit,hogy aki a felvonulás alatt fotókat készít és publikus,legyen szíves felajánlani
(elküldeni,átadni nekem)és én már tudom mi a dolgom!A felvonulás végén,a Pocsolya presszónál lesz egy kis tánci-tánci,(körmendi Senior táncegyüttes)és -ha jól tudom-a kis Luc által főzött "A menü"-ből választhatunk.
Ha valakinek ötlete van,vagy kérdése és nincs fent a Facebook-on,akkor itt nyugodtan felteheti vagy keresse fel a Papp Jutkát.Ő az a személy,aki kézben tartja és irányítja a felvonulást és dolgozza ki a részleteket.

Rába-parti séta










Már régóta terveztük a Beával,hogy készítek róla és a Lizáról fotókat.Mindig közbejött valami és
lecsúsztunk a kiállításról is.Kár!No mindegy,
nem adtuk fel és a múlt hét vasárnapján az időjárás is mellettem(tünk) volt.A Liza (Ő a kutyus)tűrte,tűrte,míg végül megelégelte,
és azt mondta:ennyi volt!
Fogta magát és belesétált az iszapba.Hát,nem lett fotogén,az biztos.Hiába mondtuk neki,hogy fent lesz a csaritán és a "fészen" is,nem nagyon érdekelte.
Sétáltunk egyet a parton és jól tettük.Igaz,hogy nem tudtunk lemenni a töltésre,de láttunk egy szép alkotást! 
 

Németh Tibiék háza előtt,a Petőfi utca végén egy szépen megmunkált és lekezelt tölgyfára lettünk figyelmesek.
A kutyafáját-gondoltam magamban-ez nagyon szép!Mindenképp leszerettem volna fotózni,de úgy az igazi,ha mellé áll a gazda.Tibi épp "szökésben" volt,de mondta,hogy csengessek be nyugodtan,majd az Anita kijön.Úgy is lett,s rövid unszolás után lefotóztam a remekművet Anitával és Katával együtt.
Tibi saját maga készítette és faragta bele a Magyar címert.
Az udvar ékessége lett és ahogy elnéztem ezt a monstrumot,csak az árvíz tudja elmozdítani onnét.Az meg remélem elkerül bennünk ebben az évszázadban!
Köszi szépen és bocsi a bundás kenyér miatt! :)