Nagyon jó időt fogtak ki a molnaszecsődiek a szüreti felvonuláshoz.Szépen,kellemesen sütött a nap,öröm volt kint lenni a szabadban.Biciklivel tekertem át hozzájuk,hiszen nem messze vagyunk egymástól.Délután fél négykor indult a menet végig a falun.Lovak,traktorok,csinos táncoslányok-asszonyok,pincérek,stb.jelenléte tette színesebbé a felvonulást.
Sok kedves ismerőssel találkoztam és öröm volt látni őket.Sajnos idő nincs a beszélgetésre,hisz' nem győztem kapkodni a tekintetem.Oly' sok belső és külső inger élt,hogy csak néztem ki a fejemből.Rég látott ismerősök,kollégák és még ki tudja,kik nem voltak ott?!Romlik a szemem,kopik az elmém és megnőttek ezek a fiatalok!Activity volt az egész nap,de jól szórakoztam.A 2. megállóig(laktanyai út)kísértem becsületesen a felvonulókat,de ott "leszólítottak". Amit nem bántam meg.Németh Zsolt szólított meg és invitált be egy kis "tüzes víz"-re.Nem akartam megsérteni,úgyhogy megittunk egy kupica pálinkát a barátságra.A másodikat az íze miatt hörpintettük le!A harmadikat a ......No,az nem volt.Nem mertük bevállalni,mert az urológusom nem örül az "ilyesminek". Ágyas pálesz volt,abból is a chillis fajta.Jó volt beszélgetni az egykori kollégával,akivel éveken keresztül dolgoztunk a Fatelepen.
Mivel a felvonulástól "elpártoltam",gondoltam jobb lesz ha hazabicajozok a poros úton.Ahogy nyomom a pedált,látom ám,hogy egy apró ember vágja a kukoricaszárat.Közelebb érve ismertem fel a földimet.
Szia Zsoké!-köszöntem fennhangon,mire ő felkapta a fejét a kukoricaszárak közül.Kevesen hívjuk(most már) így a Takács Lacit.
Sokan nem tudják,hogy valamikor egyházashollósi,akarom mondani hidashollósi lakos volt.Mostanában többször találkozom vele hidason,és a templomban is összefutok vele.Kértem,hogy hadd fényképezzem le így "munka közben". Kötélnek állt,bár mint mondta:
"Ippen végeztem,de akko' még vágok egy kévét!" Hozzáfogott és közben beszélgettünk erről-arról.Szeretek vele beszélgetni,nyugodt,jó "dógos" kis emberke.Közben készítettem egy rövid kis videót is,
gondolva a későbbiekre.Bár nem tudom,érdekel-e egyáltalán valakit ez,mondjuk 10-20 év múlva?!Majd eldől.Én sem voltam mindig ilyen "bogaras",csak néhány éve kezdtem el vájkálni a múltban.Amit nem bántam meg,csak nagyon időigényes és sok türelmet és lemondást igényel.Arról nem is beszélve,hogy milyen nagy súlya van a leírt szónak!A kimondottnak is,de annak nincs nyoma.Míg ha valaki leír
valamit,azért felel és valósnak kell lennie.Hajlamosak vagyunk mi falusi emberek a saját szánk íze szerint mondani és továbbadni történeteket.
Emlékszem,volt olyan megtörtént(?!)esemény,amelyet annyiféleképp' meséltek el nekem,ahány helyen jártam.No,most hogy írjam le,melyik az igaz?Ami még a kedvencem,amikor a gúnynevét vagy a becenevét mondják az illetőnek.Sokáig a Csumával voltam bizonytalan,nem tudtam ki ő?!(Pont passzol ide,hisz' a Zsokénak volt az édesapja)Amikor a Tóth Lajos bácsi először mesélt róla,akkor visszakérdeztem,hogy ki is az a Csuma?!
Megmondta,de nem értettem meg rendesen és még egyszer már nem mertem megkérdezni.
Mikor legközelebb újra szóba jött,ismét rákérdeztem.Hiszen már mondtam régebben!-volt a válasz.Nesze neked.Sajnos,már nem tudom újra megkérdezni őt sem,s sok más személyt sem.Későn fogtam bele ebbe a
számomra örömteli időtöltésbe.Terveim vannak az általam összegyűjtött fotókkal és dokumentumokkal.
Sokszor olvasom,hogy vannak még hozzám hasonló személyek,akik más településeken igaz,de gyűjtik és
kutatják a régmúlt dolgait.Minap Pintér Györgyről hallottam,aki Gersekarát múltját szedte egy csokorba.
Mint említi,járja a Levéltárat,a hivatalos helyeket és a házak portáját.Néha 10 év is kell,hogy elkészüljön a könyv.Írt már könyvet "Hegyháti krónika" címmel,de találkozhatunk "A palavesszőtől a digitális tábláig" ill. a legújabb a "Fűzerőd" c. könyvvel.És most jön a kérés!
Akinek a tulajdonába van olyan könyv,dokumentum,fotó vagy olyan tárgy,amely "használható"kategóriába tartozik,azt közölje velem,legyen szíves!Lehet,hogy számodra értéktelen,de nekem kincs!Kaptam az utóbbi időkben Kisdobos könyvet,képeslapot,jelvényeket,tintatartót,műanyag indiánt,stb.,de a fotók viszik a prímet.Azt kapok a legtöbbet és (talán)annak örülök a legjobban.Én már csak ilyen vagyok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése