Tóth László 1973-2018

"Mi van,nem írsz semmit sem?Pont Ő róla nem?!Legalább egy fotót tegyél fel!"
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel állítottak meg,vagy írtak rám az elmúlt napokban!Jogos az észrevétel,és higgyétek el,többször is nekiálltam,hogy pár sorban megemlékezzek RÓLA.De nem vagyok könnyű helyzetben,hiszen mindennap találkoztunk,beszélgettünk és terveztük a jövőt!Szinte nem volt olyan nap,hogy ne beszéltünk volna a kerítésnél,vagy csak egyszerűen "belefütyültünk" a másik "nótájába"!(Ez utóbbit sokszor eljátszottam az apukájával is,aki jó nótaismerő ember lévén egyszerre kiszűrte a hamis füttyömet."Ez hamis fiam,ez nem így van!"-szokta mondani.)Még így napok elteltével sem hiszem el,hogy megtörtént és nincs többé!Ahogy kilépek a teraszra,szinte látom,hogy a szomszédból int át és kérdi:
"Nem iszunk egy pohárral?"

És be kell látnom,hogy sajnos mi már nem iszunk többet itt e földön együtt,se pálinkát,se bort! :(
Hogy kiről beszélek,ki(volt)az én szomszédom?Hát Tóth László,a kis Luc,aki e hó 15-én életének 45. évében itt hagyott bennünk.Fiatalon,élete teljében érte a halál,amely megrázott rajtam kívűl még oly' sok embert.Mindenki ismerte a faluban,híres volt önzetlen segítőkészségéről és tenni akarásáról.
Örült,ha segíthetett és adhatott!Nem egy rendezvényen állt a bogrács vagy a kotla mellett,ahol komolyan vette a főzés minden mozzanatát.Szerettem piszkálni mindig a főztjével-pedig tudtam,hogy arra nagyon kényes és hamar felmegy benne a pumpa!-nemegyszer "le mákosgubáztam" a pörköltjét!Istenem,bárcsak most is így lenne!Ahogy írom e sorokat,beugranak régebbi történetek,
szekálások és bevallom őszintén,kijönnek a könnyeim.Mint ahogy ez a temetésen is oly' sokszor megtörtént.Nem mindig láttam,hogy mit fényképezek és kik állnak körülöttem.                     

De azt tudom,hogy sokan kisértük el utolsó útjára a szomszédot.Rokonok,barátok,kollégák és ismerősök megrendülten álltak a sír körül.Rajtam kívűl még ki tudja hányan gondolták úgy,hogy át kell gondolni az egész életünk!Mit teszünk jól-mit nem,min kell(ene) változtatni és mi a fontos az életünkben?!
Tervezzük a jövőt,de éljünk a mának is!Igenis,le kell ülni és beszélgetni egymással,ne rohanjunk el egymás mellett.Mert egyszer csak azt vesszük
 észre,hogy annyi mindent nem mondtunk el egymásnak és már nincs is rá lehetőség!
Nyugodj békében kis Luc !