2016. november 15.

Kerékrépa-a szegények eledele

Forrás:Vas Népe
Olvasom a mai Vas Népében,hogy "Olcsó,hamar megfő és változatosan készíthető ez az elfelejtett alapanyag."A kerékrépáról
(tarlórépa)van szó,amelyről nekem mindig a szomszédaim jutnak az eszembe.Anyám is szokott hébe-hóba főzni,de amit a szomszédasszony,a Marika néni készített,azt jobban szerettem.Olyan finoman elkészítette,hogy öröm volt enni.Senki nem mondta meg róla,hogy az kerékrépából van.Amíg a cikkben szereplő ételről a Marika néni, a Tézsula Egyesületről meg a Jenő jut az eszembe.Egyébként-így ismeretlenül-szimpatikus nekem ez a Nemescsói Tézsula Hagyományőrző Egyesület.Olvasom róluk,hogy:
Jó egytucatnyi lelkes falubéli két évvel ezelőtt szerveződött egyesületté,hogy összegyűjtsék a településen a régi eszközöket,képeket,történeteket.Idővel tájházat szeretnének ezekből berendezni.Úgy látszik,minden településen van néhány bogaras ember,akinek szívügye a hagyomány gyűjtése és tovább vitele.A Tájház(Helytörténeti Múzeum,stb.)sem idegen tőlem,hisz' régi titkos vágyam volt,hogy itt a faluban is létrehozni egyet.Már az épületet is kinéztem magamnak(?!),ami szerintem jó lett volna e célra.Egyik a Kercsmár féle ház(ami azóta már gazdát cserélt)lett volna,míg a másik a "kis" (Horváth)Pista bácsi háza a Jókai utcában.
Persze,ezek a gondolatok,tervek csak az én fejemben foglalják a helyet,még várat magára a "közhírré tétetik". Pedig az idő sürget,minden elmulasztott lehetőség,visszafordíthatatlan.Emlékszem,egyszer voltam egy családnál,ahol régi fotók után érdeklődtem."Mért nem jöttél korábban?!-volt a válasz.A múlt hónapban tüzeltük el őket.Egy táska tele volt fotókkal és régi papírokkal!" Csak ezt ne mondták volna!!   

2016. november 10.

Winnetou,Bon Jovi és a többiek

Nem tudom ti hogy vagytok vele,de nekem mostanában nincs időm semmire sem!A hét 2 napból áll:hétfő és péntek!A vasárnapot nem igazán szeretem,de lehetne belőle,mondjuk 4 egy héten!Talán több időnk jutna egymásra és kissé lelassítaná az "öregedést"!Így hogy már szinte 5 órakor sötét van,bekényszerülünk a lakásba és nehezen mozdulunk ki onnét.Be van fűtve,jó meleg van és mindig van valami,amivel elfoglaljuk magunkat.Van aki tanul a gyerekkel,főz holnapra,elolvassa az aznapit,nézi a tv.-t,vagy felmegy a "fészbúkra".(Van aki nem is jön le róla)Hazudnék,ha azt mondanám,hogy én nem lógok az interneten.Sőt!
Sokszor látom,hogy magamfajta,
öreg csókák írnak vagy osztanak meg olyan képeket,amelyek segítségével "naggyábú" be lehet kategorizálni,hogy hány éves is
 a fazon.Emlékszel a Mazsola és Tádéra,fizettél "bélással" vagy az "adyval",bicikliztél a váz alatt,
olvastad a Pajtást vagy a Hahotát,
tudod mi az a mácsik,stb? Sokunknak ez mind ismerős,de biztos vannak ill.remélem olyanok,akiknek ezek közül néhány kínai.Van egy kedvenc oldalam,ahol sok "régi ismerőssel" találkozhatunk.Játékok,édességek,tv. műsorok és más csemegék.
Retronom  
Érdemes körülnézni és visszaemlékezni arra a korra,
mikor még felhőtlenül,
önfeledten játszottunk és csere-beréltünk olyan "játékokat",melyek
 már a mai világban nem állnák meg a helyüket.(Bár,ez sem biztos!)
Rátaláltam ezekre a kis műanyag indiánokra,s a szívem erősebben vert.Annak idején én is gyűjtöttem őket,s mikor "háborúztunk" egymással,senki sem akart "kovboj"
lenni.Kívülről fújtuk az indián neveket,sokszor elhangzott az:
Uff,én beszéltem és ha kellett a szánk elé emeltük a kezünk és elhangzott a félelmetes csatakiáltás. Sápadtarcúak nevét csak a Karl May filmek megnézése után jegyeztük meg,s azok közül sem          mindenkiét.Old Satterhand és Old Firehand volt a kedvenc,Sam Hawkins a bohókás,vicces kis        parókás.                                                                                              
Ám a legeslegnagyobb hős,példakép
és mindenki kedvence az apacs vezér,
Winnetou volt.Akiről mindenki tudta,
hogy Old Shatterhand vértestvére,
Incsu-Csunna fia és a kezében mindig ott volt az ezüst puska.Ő volt a megtestesült "úriember" a vademberek közt,nyugodtság és igazságosság áradt mindig belőle.
Sajnos,már nincs közöttünk.
2015-ben eltávozott az örök vadászmezőkre Pierre Brice,86 évesen.
A másik nagy kedvenc Gojko Mitic volt,aki a vadabb indiánokat személyesítette meg.Kaszkadőr múltjának köszönhető,hogy soha nem használt dublőrt,és Winnetouval ellentétben,ő szeretett és tudott is lovagolni.Ennek köszönhetően(is) játszhatta el Ulzenát,Tecumseh-t,Csingacsguk-ot,és még sok lázadó törzsfőnököt.
Nekem nagy kedvencem volt könyvben és filmen is Tokei-ihto,akit szintén Gojko alakított.Nagyon sokszor kiolvastam a Nagy Medve fiait és a folytatását is,melyben Tokei-ihto visszavág.Jaj,de bele tudtuk élni magunk a törzsfőnök szerepébe.
(Néhányan még mindig Csetan Szapának hívnak,emlékezve a régi időkre.)
Szerintem ez jó dolog volt!Sokunknak példaképe volt egy-egy regény vagy film főhőse,szereplője,aki valamilyen szinten irányt mutatott nekünk,hogy legyünk becsületes és tisztességes emberek.Próbáltunk úgy beszélni,járni és cselekedni mint "Ő"!Olvastam,hogy azért jó ha van példaképünk,mert :
Mutat nekünk egy követendő irányt!
Persze fontos,hogy kinek a bőrébe szeretnénk belebújni.A mai fiatalok sokkal
kevesebb könyvet olvasnak,s ebből adódóan nem is onnét válasszák ki a követendő személyt.Napjainkban az internet és a különböző tv. csatornák a meghatározó "agymosók"!A
beszavazós műsorok,zenei és "bentlakásos" válogatók,2435 részes sorozatok és a különböző helyszínelők.
Fel van adva a lecke a fiataloknak!Agyontetovált rock sztár vagy hazánkat leigázó török?!Vagy egy Mentalista,aki mindig megmondja az igazat,esetleg a villából valaki?!Külsőre még csak azonosulhatunk,de a belső már nehezebb dolog.
Érdekes,most nem divat a rokonságból vagy a közvetlen környezetből kiemelni valakit és megpróbálni úgy élni és viselkedni,mint ő.Én pld. szerettem volna a "fafejű" Rába Jóska nagyapámra hasonlítani.
Tiszteltem-az őszinteségéért,Levente oktató múltjáért,amit átélt a háborúban és hazajött a fogságból-irigykedtem-a kézügyességéért,nyugodtságáért,-és az egészségben megélt 85 évért!
Kíváncsi lennék,hogy van-e olyan gyermek-legyen az fiú vagy lány-aki azt mondja,hogy én az Apámra vagy Anyámra szeretnék hasonlítani?!Olyan szeretnék lenni,mint ő!Na persze,nem 30-40 évesen,hanem úgy 15-30 közt.Más a helyzet,mikor már a gyermek(mikor már nem gyermek!)felnőtt,önellátó,dolgozik,
gyermeket szült és nevel,de mikor még a "tojáshéj a fenekén van"(mostanában elég sokáig ott van a héj!)
akkor nem gondol bele,hogy semmi sem hullik csak úgy az ölünkbe.Persze,sokszor hallani hogy fogyasztó társadalomban élünk,és ennek a pazarló életmódnak a túlkapásai miatt minden más értékünk a háttérbe szorul.Sajnos ez a fejlett ipari országok központi dogmája,életelve lett.Ha valami elromlik,dobjuk el és vegyük egy újat!Legyen szó szerszámról,műszaki dologról vagy emberi kapcsolatról.Igen,igen.Megkérdeztek egy idős embert,hogy szerinte miért van mostanában oly' sok válás?!Mire ő azt válaszolta:Az én időmben,ha elromlott valami,akkor megnéztük,hogy mi a baja és megjavítottuk.Most eldobják és vesznek egy másikat.Persze,van amikor nem éri meg vagy nem lehet megjavítani,akkor tényleg "venni" kell egy másikat.Amúgy is divat lett a "presztízsfogyasztás",a reklámok hatására(is)javainkat sűrűn cseréljük,arról nem is beszélve,hogy "kifelemutogatók" lettünk.A pszichológiai felmérések szerint az emberi személyiségjegyek és társadalmi kapcsolatok rovására gazdagodunk.A sikert egyre inkább a fogyasztással
 mérik és az olyan hagyományos erények,mint a tisztesség,becsületesség,felelősség és a szociális
érzékenység háttérbe szorulnak.Nem csak a javak,értékek birtoklása a cél,hanem hogy több legyen mint másoknak van.Sajnos ez kihat az emberi kapcsolatokra,állandó lépéstartást követel és ott van a környezetszennyezés is.De ez egy másik történet!Jól elkalandoztunk az indiánoktól,vagy mégsem ?!

2016. november 8.

Simon Lajos és családja

Ezzel az Enikőtől kapott fotóval 3 célom van.
1.Megmozgatni a fiatalabb olvasóim agytekervényeit.Kik is vannak a fotón?!
2.Ösztönözni bennetek,hogy ha van időtök,szerkesztgessetek és leljétek örömötök az elvégzett munkában.Kicsit javítottam és színeztem rajt.
3.Jó visszaemlékezni!Főként olyan emberekre,mint a Simon Lajos,aki a annak idején az "Italbolt",míg a testvére Simon László a "Vegyesbolt" meghatározó személye volt.Sok-sok évig az ő nevükhöz kötődött a kocsma és a bolt.
Sajnos,Lajos bácsi és Franciska néni után,már az Erika sincs az élők sorában.Ez év januárjában 64 évesen itt hagyott bennünk.Jóska-aki Egyházashollós első Polgármestere volt-jelenleg Körmenden él és remélem jó egészségnek örvend.

2016. november 2.

Séta a novemberi napsütésben

Kötelező napirendi pontok elvégzése után úgy döntöttünk,hogy kimozdulunk a négy fal közül és megmozgatjuk lábainkat,mielőtt elmacskásodnának.Döröske fele vettük az irányt és nem bántuk meg!
Szép napsütéses időben öröm sétálni a tó partján,és az fölött is.Olyan helyeket fedeztünk fel,ahol előtte még nem jártunk.Próbáltunk csendben sétálni a gondozott ösvényeken,de három "csaj" társaságában ez szinte lehetetlen. :) Állítólag vannak arrafelé őzek,szarvasok és nyulak is.Nyomaikat láttuk,de már Zalába járhatnak!Hattyúkat láttunk és hagyták is magukat fotózni.
Jó volt leülni kicsit a padra és gyönyörködni a tájban.Ránk fér(ne) ilyen kis séta havonta legalább kétszer,háromszor.Friss levegő,jó társaság!Sajnos a Pampalíni őrs is "hanyagolva" van.Nehéz összehozni az alkalmas időpontot,mikor újra sétálhatnánk és beszélgetnénk egy jót.Már ráférne mindnyájunkra!