Winnetou,Bon Jovi és a többiek

Nem tudom ti hogy vagytok vele,de nekem mostanában nincs időm semmire sem!A hét 2 napból áll:hétfő és péntek!A vasárnapot nem igazán szeretem,de lehetne belőle,mondjuk 4 egy héten!Talán több időnk jutna egymásra és kissé lelassítaná az "öregedést"!Így hogy már szinte 5 órakor sötét van,bekényszerülünk a lakásba és nehezen mozdulunk ki onnét.Be van fűtve,jó meleg van és mindig van valami,amivel elfoglaljuk magunkat.Van aki tanul a gyerekkel,főz holnapra,elolvassa az aznapit,nézi a tv.-t,vagy felmegy a "fészbúkra".(Van aki nem is jön le róla)Hazudnék,ha azt mondanám,hogy én nem lógok az interneten.Sőt!

Sokszor látom,hogy magamfajta,
öreg csókák írnak vagy osztanak meg olyan képeket,amelyek segítségével "naggyábú" be lehet kategorizálni,hogy hány éves is
 a fazon.Emlékszel a Mazsola és Tádéra,fizettél "bélással" vagy az "adyval",bicikliztél a váz alatt,
olvastad a Pajtást vagy a Hahotát,
tudod mi az a mácsik,stb? Sokunknak ez mind ismerős,de biztos vannak ill.remélem olyanok,akiknek ezek közül néhány kínai.Van egy kedvenc oldalam,ahol sok "régi ismerőssel" találkozhatunk.Játékok,édességek,tv. műsorok és más csemegék.
Retronom  

Érdemes körülnézni és visszaemlékezni arra a korra,
mikor még felhőtlenül,
önfeledten játszottunk és csere-beréltünk olyan "játékokat",melyek
 már a mai világban nem állnák meg a helyüket.(Bár,ez sem biztos!)
Rátaláltam ezekre a kis műanyag indiánokra,s a szívem erősebben vert.Annak idején én is gyűjtöttem őket,s mikor "háborúztunk" egymással,senki sem akart "kovboj"
lenni.Kívülről fújtuk az indián neveket,sokszor elhangzott az:

Uff,én beszéltem és ha kellett a szánk elé emeltük a kezünk és elhangzott a félelmetes csatakiáltás. Sápadtarcúak nevét csak a Karl May filmek megnézése után jegyeztük meg,s azok közül sem          mindenkiét.Old Satterhand és Old Firehand volt a kedvenc,Sam Hawkins a bohókás,vicces kis        parókás.                                                                                              

Ám a legeslegnagyobb hős,példakép
és mindenki kedvence az apacs vezér,
Winnetou volt.Akiről mindenki tudta,
hogy Old Shatterhand vértestvére,
Incsu-Csunna fia és a kezében mindig ott volt az ezüst puska.Ő volt a megtestesült "úriember" a vademberek közt,nyugodtság és igazságosság áradt mindig belőle.
Sajnos,már nincs közöttünk.
2015-ben eltávozott az örök vadászmezőkre Pierre Brice,86 évesen.
A másik nagy kedvenc Gojko Mitic volt,aki a vadabb indiánokat személyesítette meg.Kaszkadőr múltjának köszönhető,hogy soha nem használt dublőrt,és Winnetouval ellentétben,ő szeretett és tudott is lovagolni.Ennek köszönhetően(is) játszhatta el Ulzenát,Tecumseh-t,Csingacsguk-ot,és még sok lázadó törzsfőnököt.

Nekem nagy kedvencem volt könyvben és filmen is Tokei-ihto,akit szintén Gojko alakított.Nagyon sokszor kiolvastam a Nagy Medve fiait és a folytatását is,melyben Tokei-ihto visszavág.Jaj,de bele tudtuk élni magunk a törzsfőnök szerepébe.
(Néhányan még mindig Csetan Szapának hívnak,emlékezve a régi időkre.)
Szerintem ez jó dolog volt!Sokunknak példaképe volt egy-egy regény vagy film főhőse,szereplője,aki valamilyen szinten irányt mutatott nekünk,hogy legyünk becsületes és tisztességes emberek.Próbáltunk úgy beszélni,járni és cselekedni mint "Ő"!Olvastam,hogy azért jó ha van példaképünk,mert :
Mutat nekünk egy követendő irányt!
Persze fontos,hogy kinek a bőrébe szeretnénk belebújni.A mai fiatalok sokkal

kevesebb könyvet olvasnak,s ebből adódóan nem is onnét válasszák ki a követendő személyt.Napjainkban az internet és a különböző tv. csatornák a meghatározó "agymosók"!A
beszavazós műsorok,zenei és "bentlakásos" válogatók,2435 részes sorozatok és a különböző helyszínelők.
Fel van adva a lecke a fiataloknak!Agyontetovált rock sztár vagy hazánkat leigázó török?!Vagy egy Mentalista,aki mindig megmondja az igazat,esetleg a villából valaki?!Külsőre még csak azonosulhatunk,de a belső már nehezebb dolog.
Érdekes,most nem divat a rokonságból vagy a közvetlen környezetből kiemelni valakit és megpróbálni úgy élni és viselkedni,mint ő.Én pld. szerettem volna a "fafejű" Rába Jóska nagyapámra hasonlítani.
Tiszteltem-az őszinteségéért,Levente oktató múltjáért,amit átélt a háborúban és hazajött a fogságból-irigykedtem-a kézügyességéért,nyugodtságáért,-és az egészségben megélt 85 évért!
Kíváncsi lennék,hogy van-e olyan gyermek-legyen az fiú vagy lány-aki azt mondja,hogy én az Apámra vagy Anyámra szeretnék hasonlítani?!Olyan szeretnék lenni,mint ő!Na persze,nem 30-40 évesen,hanem úgy 15-30 közt.Más a helyzet,mikor már a gyermek(mikor már nem gyermek!)felnőtt,önellátó,dolgozik,
gyermeket szült és nevel,de mikor még a "tojáshéj a fenekén van"(mostanában elég sokáig ott van a héj!)
akkor nem gondol bele,hogy semmi sem hullik csak úgy az ölünkbe.Persze,sokszor hallani hogy fogyasztó társadalomban élünk,és ennek a pazarló életmódnak a túlkapásai miatt minden más értékünk a háttérbe szorul.Sajnos ez a fejlett ipari országok központi dogmája,életelve lett.Ha valami elromlik,dobjuk el és vegyük egy újat!Legyen szó szerszámról,műszaki dologról vagy emberi kapcsolatról.Igen,igen.Megkérdeztek egy idős embert,hogy szerinte miért van mostanában oly' sok válás?!Mire ő azt válaszolta:Az én időmben,ha elromlott valami,akkor megnéztük,hogy mi a baja és megjavítottuk.Most eldobják és vesznek egy másikat.Persze,van amikor nem éri meg vagy nem lehet megjavítani,akkor tényleg "venni" kell egy másikat.Amúgy is divat lett a "presztízsfogyasztás",a reklámok hatására(is)javainkat sűrűn cseréljük,arról nem is beszélve,hogy "kifelemutogatók" lettünk.A pszichológiai felmérések szerint az emberi személyiségjegyek és társadalmi kapcsolatok rovására gazdagodunk.A sikert egyre inkább a fogyasztással
 mérik és az olyan hagyományos erények,mint a tisztesség,becsületesség,felelősség és a szociális
érzékenység háttérbe szorulnak.Nem csak a javak,értékek birtoklása a cél,hanem hogy több legyen mint másoknak van.Sajnos ez kihat az emberi kapcsolatokra,állandó lépéstartást követel és ott van a környezetszennyezés is.De ez egy másik történet!Jól elkalandoztunk az indiánoktól,vagy mégsem ?!