10 éve történt-2006.december

Mai naptól új rovat indul: 10 éve történt címmel.Úgy tervezem,hogy minden hónapban feltöltök egy(vagy több)fotót,amelyet én készítettem anno abban az aktuális hónapban.
Farsang,gyereknap,falunap,szüreti, stb. és persze minden egyéb.
Elsőként nézzük a 2006-os ovisokat,akik már ugye nem így néznek ki!
Megnőttek,megváltoztak és velük együtt mi is korosodunk.

Hol a helyem?

Mostanság nem találom a helyem!Nem tudom,hova tartozom,mit csináljak vagy éppen mit ne csináljak!Ahol eddig jól éreztem magam,oda most nem kívánkozom.Egyre jobban kerülöm a tömeget,a hangos rendezvényeket és a "hülyéket"!De kik a hülyék?Milyen jogon mondom(vagy gondolom)valakire,hogy "az egy hülye!"Csak azért,mert más mint én vagyok?!
Nézi a szappanoperákat,a be és kiszavazós műsorokat,feltesz a Facebookra minden fotót magáról és megrázza a szerencsefát,nem érdekli a falu sorsa és jövője,stb. Mi közöm hozzá?Semmi!Élem én is az életem,úgy ahogy elképzeltem és ahogy szeretném.Most,hogy már egyre hosszabbak a nappalok,a tavasz jár az eszembe.Tudom,hogy még korai,de remélem eljön az is majd.Van egy kis zug a kertben,ahova szeretek kimenni és magamba roskadni!Szeretem a csendet,amely ott körülvesz és megnyugtat. Ennél csak a Rába part vonzóbb,ahol tényleg magam vagyok.Szeretek lejárni,hallgatni a víz csobogását,
a madarak énekét és csak nézni ki bambán a fejemből.Megnyugtat és új erőt ad.
Sajnos,csak az a gond vele,hogy ahol jól érzi magát az ember,ott gyorsabban repül az idő.
Ennyit megér.És ha már kint vagyok a természetben,akkor persze nem maradhat el a fotózás sem.

Szeretnék kialakítani egy csendes kis öblöt a Rába partján,ahova bárki lemehet pihenni,kikapcsolódni és alfába.Hogy hol,azt még nem tudom,de tavaszra kispekulálom.
Most mondhatnátok azt,hogy "Ez is jó dolgában nem tudja mit kezdjen magával!Ennyire ráér,nincs semmi dolga?!"Mindenki arra ér rá,amire akar.De az biztos,hogy ebben a rohanó világban,jó néha megállni és "betenni egy rövid időre az ajtót".Van akit a film nézés kapcsol ki,vagy az olvasás,a rajzolás,vagy a festés.Engem a szabad levegő!
Ha a csend vesz körül,akkor tisztábbak a gondolataim és könnyebben eszembe jutnak a dolgok.Nem érdekel,ha tél van és hideg,vagy ha szemetel az eső.A lényeg,hogy mozduljunk ki a megszokott közegből és kapcsoljuk ki az agyunkat!Most nekem is szükségem van(lesz) nyugalomra,hiszen annyi minden van a fejemben,hogy keverednek a gondolataim.Rendet kell raknom és leírnom papírra,amíg el nem felejtem.Szépen gyűlnek az oldalak és a történetek,s remélem lesz időm és energiám befejezni.Bár,ezt nem lehet befejezni,hisz' állandóan hallunk és élünk át történeteket és eseményeket.
Mindig kapok új(régi) fotókat,amelyekhez személyek,történetek kapcsolódnak.
És ahogy korosodom,azt vettem észre,hogy egyre jobban elérzékenyülök és többet időzök a múltban,mint általában mások.Hogy ez jó-e,azt nem tudom,de nekem jól esik és szívesen teszem.
Szóval,csak azt akartam mondani,hogy kevesebbet fogtok látni,mint eddig.Járom az utam,melyet elterveztem és nem akarom hogy bárki is befolyásoljon.Az utolsó előtti percben vagyunk!Hiszen fogy a falu és egyre kevesebben vannak azok az idősek,akik (számomra)még tudnak mesélni a régi időkről.
Ámen!

Iskolás képek-anno

Kalamár Jóska ismét hozott néhány fotót,amelyek közül most kettőt megosztok veletek is.Az első képen a Gróf Iskola lépcsőjén sorakoztak fel a 2. és a 4. osztályos tanulók.Majláth tanítónénit gondolom sokan felismertétek.
Direkt nem írom le a képen látható személyek nevét,kicsit mozgassátok meg az agyatok.(No,meg bevallom,mindenkit én sem ismerek fel.)Bár,van aki kapásból felsorol mindenkit.Sajnos a fotó kicsit ferdére sikeredett,de így is élvezhető.Segítségül megosztom a tablóképet is,amely némileg kapcsolódik az első fotóhoz.Örültem ennek a fotónak(is),hisz' olyan ismerősök vannak rajt,akiket kedvelek vagy sajnos már csak kedveltem.Néhányan már nincsenek köztünk és -bevallom őszintén-hiányoznak!A fotó kicsit lestrapált,s kérném azokat,akiknek ennél jobb minőségben van meg ez a kép,az legyen szíves jelezze.Beszkennelem és még aznap visszaadom!No,de most csemegézzetek a képeken és találgassátok ki a neveket.

Kerékrépa-a szegények eledele

Forrás:Vas Népe

Olvasom a mai Vas Népében,hogy "Olcsó,hamar megfő és változatosan készíthető ez az elfelejtett alapanyag."A kerékrépáról
(tarlórépa)van szó,amelyről nekem mindig a szomszédaim jutnak az eszembe.Anyám is szokott hébe-hóba főzni,de amit a szomszédasszony,a Marika néni készített,azt jobban szerettem.Olyan finoman elkészítette,hogy öröm volt enni.Senki nem mondta meg róla,hogy az kerékrépából van.Amíg a cikkben szereplő ételről a Marika néni, a Tézsula Egyesületről meg a Jenő jut az eszembe.Egyébként-így ismeretlenül-szimpatikus nekem ez a Nemescsói Tézsula Hagyományőrző Egyesület.Olvasom róluk,hogy:
Jó egytucatnyi lelkes falubéli két évvel ezelőtt szerveződött egyesületté,hogy összegyűjtsék a településen a régi eszközöket,képeket,történeteket.Idővel tájházat szeretnének ezekből berendezni.Úgy látszik,minden településen van néhány bogaras ember,akinek szívügye a hagyomány gyűjtése és tovább vitele.A Tájház(Helytörténeti Múzeum,stb.)sem idegen tőlem,hisz' régi titkos vágyam volt,hogy itt a faluban is létrehozni egyet.Már az épületet is kinéztem magamnak(?!),ami szerintem jó lett volna e célra.Egyik a Kercsmár féle ház(ami azóta már gazdát cserélt)lett volna,míg a másik a "kis" (Horváth)Pista bácsi háza a Jókai utcában.
Persze,ezek a gondolatok,tervek csak az én fejemben foglalják a helyet,még várat magára a "közhírré tétetik". Pedig az idő sürget,minden elmulasztott lehetőség,visszafordíthatatlan.Emlékszem,egyszer voltam egy családnál,ahol régi fotók után érdeklődtem."Mért nem jöttél korábban?!-volt a válasz.A múlt hónapban tüzeltük el őket.Egy táska tele volt fotókkal és régi papírokkal!" Csak ezt ne mondták volna!!   

Winnetou,Bon Jovi és a többiek

Nem tudom ti hogy vagytok vele,de nekem mostanában nincs időm semmire sem!A hét 2 napból áll:hétfő és péntek!A vasárnapot nem igazán szeretem,de lehetne belőle,mondjuk 4 egy héten!Talán több időnk jutna egymásra és kissé lelassítaná az "öregedést"!Így hogy már szinte 5 órakor sötét van,bekényszerülünk a lakásba és nehezen mozdulunk ki onnét.Be van fűtve,jó meleg van és mindig van valami,amivel elfoglaljuk magunkat.Van aki tanul a gyerekkel,főz holnapra,elolvassa az aznapit,nézi a tv.-t,vagy felmegy a "fészbúkra".(Van aki nem is jön le róla)Hazudnék,ha azt mondanám,hogy én nem lógok az interneten.Sőt!

Sokszor látom,hogy magamfajta,
öreg csókák írnak vagy osztanak meg olyan képeket,amelyek segítségével "naggyábú" be lehet kategorizálni,hogy hány éves is
 a fazon.Emlékszel a Mazsola és Tádéra,fizettél "bélással" vagy az "adyval",bicikliztél a váz alatt,
olvastad a Pajtást vagy a Hahotát,
tudod mi az a mácsik,stb? Sokunknak ez mind ismerős,de biztos vannak ill.remélem olyanok,akiknek ezek közül néhány kínai.Van egy kedvenc oldalam,ahol sok "régi ismerőssel" találkozhatunk.Játékok,édességek,tv. műsorok és más csemegék.
Retronom  

Érdemes körülnézni és visszaemlékezni arra a korra,
mikor még felhőtlenül,
önfeledten játszottunk és csere-beréltünk olyan "játékokat",melyek
 már a mai világban nem állnák meg a helyüket.(Bár,ez sem biztos!)
Rátaláltam ezekre a kis műanyag indiánokra,s a szívem erősebben vert.Annak idején én is gyűjtöttem őket,s mikor "háborúztunk" egymással,senki sem akart "kovboj"
lenni.Kívülről fújtuk az indián neveket,sokszor elhangzott az:

Uff,én beszéltem és ha kellett a szánk elé emeltük a kezünk és elhangzott a félelmetes csatakiáltás. Sápadtarcúak nevét csak a Karl May filmek megnézése után jegyeztük meg,s azok közül sem          mindenkiét.Old Satterhand és Old Firehand volt a kedvenc,Sam Hawkins a bohókás,vicces kis        parókás.                                                                                              

Ám a legeslegnagyobb hős,példakép
és mindenki kedvence az apacs vezér,
Winnetou volt.Akiről mindenki tudta,
hogy Old Shatterhand vértestvére,
Incsu-Csunna fia és a kezében mindig ott volt az ezüst puska.Ő volt a megtestesült "úriember" a vademberek közt,nyugodtság és igazságosság áradt mindig belőle.
Sajnos,már nincs közöttünk.
2015-ben eltávozott az örök vadászmezőkre Pierre Brice,86 évesen.
A másik nagy kedvenc Gojko Mitic volt,aki a vadabb indiánokat személyesítette meg.Kaszkadőr múltjának köszönhető,hogy soha nem használt dublőrt,és Winnetouval ellentétben,ő szeretett és tudott is lovagolni.Ennek köszönhetően(is) játszhatta el Ulzenát,Tecumseh-t,Csingacsguk-ot,és még sok lázadó törzsfőnököt.

Nekem nagy kedvencem volt könyvben és filmen is Tokei-ihto,akit szintén Gojko alakított.Nagyon sokszor kiolvastam a Nagy Medve fiait és a folytatását is,melyben Tokei-ihto visszavág.Jaj,de bele tudtuk élni magunk a törzsfőnök szerepébe.
(Néhányan még mindig Csetan Szapának hívnak,emlékezve a régi időkre.)
Szerintem ez jó dolog volt!Sokunknak példaképe volt egy-egy regény vagy film főhőse,szereplője,aki valamilyen szinten irányt mutatott nekünk,hogy legyünk becsületes és tisztességes emberek.Próbáltunk úgy beszélni,járni és cselekedni mint "Ő"!Olvastam,hogy azért jó ha van példaképünk,mert :
Mutat nekünk egy követendő irányt!
Persze fontos,hogy kinek a bőrébe szeretnénk belebújni.A mai fiatalok sokkal

kevesebb könyvet olvasnak,s ebből adódóan nem is onnét válasszák ki a követendő személyt.Napjainkban az internet és a különböző tv. csatornák a meghatározó "agymosók"!A
beszavazós műsorok,zenei és "bentlakásos" válogatók,2435 részes sorozatok és a különböző helyszínelők.
Fel van adva a lecke a fiataloknak!Agyontetovált rock sztár vagy hazánkat leigázó török?!Vagy egy Mentalista,aki mindig megmondja az igazat,esetleg a villából valaki?!Külsőre még csak azonosulhatunk,de a belső már nehezebb dolog.
Érdekes,most nem divat a rokonságból vagy a közvetlen környezetből kiemelni valakit és megpróbálni úgy élni és viselkedni,mint ő.Én pld. szerettem volna a "fafejű" Rába Jóska nagyapámra hasonlítani.
Tiszteltem-az őszinteségéért,Levente oktató múltjáért,amit átélt a háborúban és hazajött a fogságból-irigykedtem-a kézügyességéért,nyugodtságáért,-és az egészségben megélt 85 évért!
Kíváncsi lennék,hogy van-e olyan gyermek-legyen az fiú vagy lány-aki azt mondja,hogy én az Apámra vagy Anyámra szeretnék hasonlítani?!Olyan szeretnék lenni,mint ő!Na persze,nem 30-40 évesen,hanem úgy 15-30 közt.Más a helyzet,mikor már a gyermek(mikor már nem gyermek!)felnőtt,önellátó,dolgozik,
gyermeket szült és nevel,de mikor még a "tojáshéj a fenekén van"(mostanában elég sokáig ott van a héj!)
akkor nem gondol bele,hogy semmi sem hullik csak úgy az ölünkbe.Persze,sokszor hallani hogy fogyasztó társadalomban élünk,és ennek a pazarló életmódnak a túlkapásai miatt minden más értékünk a háttérbe szorul.Sajnos ez a fejlett ipari országok központi dogmája,életelve lett.Ha valami elromlik,dobjuk el és vegyük egy újat!Legyen szó szerszámról,műszaki dologról vagy emberi kapcsolatról.Igen,igen.Megkérdeztek egy idős embert,hogy szerinte miért van mostanában oly' sok válás?!Mire ő azt válaszolta:Az én időmben,ha elromlott valami,akkor megnéztük,hogy mi a baja és megjavítottuk.Most eldobják és vesznek egy másikat.Persze,van amikor nem éri meg vagy nem lehet megjavítani,akkor tényleg "venni" kell egy másikat.Amúgy is divat lett a "presztízsfogyasztás",a reklámok hatására(is)javainkat sűrűn cseréljük,arról nem is beszélve,hogy "kifelemutogatók" lettünk.A pszichológiai felmérések szerint az emberi személyiségjegyek és társadalmi kapcsolatok rovására gazdagodunk.A sikert egyre inkább a fogyasztással
 mérik és az olyan hagyományos erények,mint a tisztesség,becsületesség,felelősség és a szociális
érzékenység háttérbe szorulnak.Nem csak a javak,értékek birtoklása a cél,hanem hogy több legyen mint másoknak van.Sajnos ez kihat az emberi kapcsolatokra,állandó lépéstartást követel és ott van a környezetszennyezés is.De ez egy másik történet!Jól elkalandoztunk az indiánoktól,vagy mégsem ?!

Simon Lajos és családja

Ezzel az Enikőtől kapott fotóval 3 célom van.
1.Megmozgatni a fiatalabb olvasóim agytekervényeit.Kik is vannak a fotón?!
2.Ösztönözni bennetek,hogy ha van időtök,szerkesztgessetek és leljétek örömötök az elvégzett munkában.Kicsit javítottam és színeztem rajt.
3.Jó visszaemlékezni!Főként olyan emberekre,mint a Simon Lajos,aki a annak idején az "Italbolt",míg a testvére Simon László a "Vegyesbolt" meghatározó személye volt.Sok-sok évig az ő nevükhöz kötődött a kocsma és a bolt.

Sajnos,Lajos bácsi és Franciska néni után,már az Erika sincs az élők sorában.Ez év januárjában 64 évesen itt hagyott bennünk.Jóska-aki Egyházashollós első Polgármestere volt-jelenleg Körmenden él és remélem jó egészségnek örvend.

Séta a novemberi napsütésben

Kötelező napirendi pontok elvégzése után úgy döntöttünk,hogy kimozdulunk a négy fal közül és megmozgatjuk lábainkat,mielőtt elmacskásodnának.Döröske fele vettük az irányt és nem bántuk meg!

Szép napsütéses időben öröm sétálni a tó partján,és az fölött is.Olyan helyeket fedeztünk fel,ahol előtte még nem jártunk.Próbáltunk csendben sétálni a gondozott ösvényeken,de három "csaj" társaságában ez szinte lehetetlen. :) Állítólag vannak arrafelé őzek,szarvasok és nyulak is.Nyomaikat láttuk,de már Zalába járhatnak!Hattyúkat láttunk és hagyták is magukat fotózni.

Jó volt leülni kicsit a padra és gyönyörködni a tájban.Ránk fér(ne) ilyen kis séta havonta legalább kétszer,háromszor.Friss levegő,jó társaság!Sajnos a Pampalíni őrs is "hanyagolva" van.Nehéz összehozni az alkalmas időpontot,mikor újra sétálhatnánk és beszélgetnénk egy jót.Már ráférne mindnyájunkra!

Kereszt felújítás és megáldás a templom dombon

Ez év május első napjaiban álltak neki a szakemberek a templom dombon lévő kereszt felújításának.
A kerítés alapját szétszedték és a téglák helyett betoné lett a főszerep.A kovácsoltvas kerítés a plébánia udvarán megtisztult a régi rétegtől és szennyeződéstől.A munkálatokat Czvitkovics Marci végezte,"Öcsi" bácsi jelenlétében.(Öcsi bácsi hosszú éveken keresztül volt a katolikus egyház gondnoka és most is szívügye az egyház sorsa.Bár egészsége kissé megromlott,de ahol tud-ott segít és adja át a tapasztalatát a fiatalabb nemzedéknek.)
Morosits Imre a kőműves munkálatokat,míg a Szabó János és a Tóth László a festést vállalták fel,társadalmi munkában.Többen segédkeztek a kereszt széppé tételében.Megemlíteném Porpáczi Sándort és Zoltánt,Laczkó Tibort és Czvitkovics Gábort,aki kézben tartotta a munkálatokat.Próbáltam megörökíteni a mozzanatokat,de mindig nem lehettem ott.Örültem,mikor meghívtak a felújított kereszt megáldására is.Kálomista létemre együtt örültem a jelenlévőkkel,hisz' ez nem vallás kérdés,hanem az egész falu büszkesége egy ilyen szépen felújított kereszt.Köszönjük!
Fotók

'56-os emlékmű avatás és megemlékezés.

November 22-én (szombaton) 16 órakor került sor az 1956-os emlékmű avatására.Kegyesek voltak hozzánk az égiek,nagyon szép,napsütéses időben tekinthettük meg az ünnepi műsort.A Himnusz után Németh Tamás polgármester mondott köszöntő beszédet.(Egyre bátrabban és ügyesebben beszél.Néhány éve még nem hittem volna,hogy a Tamás ennyi ember előtt beszédet mond.Csak így tovább!)V. Németh Zsolt államtitkár ünnepi beszéde,s majd-a kitűnően 

megválasztott betétdalok közt-Simon Anett szavalta el Márai Sándortól a Mennyből az angyalt.A katolikus egyház részéről Rátkai Imre plébános,míg a református egyház oldaláról Krajczár János tiszteletes áldotta meg a zászlót és az emlékművet.Sokan itt találkoztak először az "új" református Tiszteletes Úrral,aki szeptembertől a Szecsődi-Hollósi ref. társegyházközség lelkipásztora.A Rábavirág táncegyüttest sokan megirigyelték.Nem csak a fiatalos lendület és a szép ruhák miatt,hanem hogy mozoghattak,

kitáncolhatták magukból a hideget.Mi is kissé felmelegedtünk a tánc és a jó zene hallatán!Kicsi talán jutott az Annamáriának,Reninek és a két őrt álló Bandérium tagjának is.Nem kis szerep volt az övék!Hiába sütött a nap,a szél hidegebbé tette a levegőt és akinek egy helyben kellett állnia,az jogosan várta a műsor végét.Pedig még hátra volt Jáger László verse,melyet Németh Kinga tolmácsolt felénk.Koszorúzás és a tiszteletadás a bátrak előtt!A Szózat elhangzása után szép lassan szétoszlott a tömeg,s egy újabb,szép emlékkel térhettünk haza.Akik ott voltunk,elmondhatjuk hogy egy szépen megrendezett és előadott műsorban vettünk részt,

önként és szívesen.Én úgy látom,hogy kezd beérni a falu.Egyre több a kultúrprogram,előadás,amely tömegeket vonz és tölt el bennünk örömmel.Nem akarok személyeskedni és embereket magasba emelni,de kellenek akik kitalálják,megszervezik és véghez viszik a műsort.És kell egy réteg,akik gondolkodásban és cselekedetben is hasonlóak és jelenlétükkel megtisztelik az eseményt.Sokszor állandó arcokat látok mind a két félen,de vannak "újak" is.Örülök,hogy ott lehettem és készíthettem fotókat magamnak,nektek és az utókor számára.(Ilyenkor bánom,hogy a nagyszüleink és a szüleink nem rendelkeztek ilyen digitális kütyükkel!)Most még nem gondolunk bele,hogy majd milyen jó lesz,ha 10-20 vagy akár 50 év múlva visszanézik ezeket a képeket az utódaink és felfedeznek rajt néhány ismerős arcot,rokont vagy épületet.

Lehet,hogy én más szögből(is) közelítem meg a fotózást,hisz' ebben lélegzem és jár a gondolatom.És ha tudjátok,akkor nézzétek el nekem,hogy ilyen bogaras vagyok!

Az ünnepségen készített fotóim itt megtekinthetők!

Kalamár Jóska

A "mi szüretink"

Mindenkinek van kedvenc szüreti felvonulása.Nekem momentán a '90-es és a '91-es a nagy kedvenc.
Lehet,hogy az idő mindent megszépít,máshogy emlékezünk vissza rá és talán mi könnyebb helyzetben voltunk anno,mint a fiataljaink.Csak ne gondoljunk másra,mint a lovakra és a szekerekre.
Ott volt "nekünk" a Tsz. és a sok maszek ló.A fenti képen látható,hogy még megspékeltük 2 pár hintóval és személyzettel is a felvonulást.
Magyarszecsődről jött át "Csicsolína" és csapata,akik valljuk be őszintén,emeltek a színvonalon.Ugyanezt tette Csiszár Szilvi és férje is,akik(szerintem)nagyon ott voltak a topon!Annyira passzolt hozzájuk a "szerep",
a hintó,a lovak és az idős fogatos,hogy festeni sem lehetett volna szebbet!Igaz,én is szépen kiöltöztem és kisminkeltem magam!Cipőre már nem futotta,de ott volt "nekem" hű társam Belfegor.(kecske)
A képet elnézve sok minden az eszembe jut.
Mezítláb mentem végig,s nem győztem kerülgetni a lószart,mögöttem a "Ferci" Laci a Csillag nevű lovával vonult fel szép nyugodtan,hisz' már bent volt a csikó,a Flór Ilonka néni(jaj,de szerettem vele beszélgetni)kint áll a háza előtt,ahova most ér oda a
Mérth Peti és az anyukája.Sorolhatnám az emlékeket,de most nem erről akartam írni.
Szóval az idei szüreti felvonulás!
Lesznek(vannak)olyan személyek,akiknek ez a No.1
Igazat megvallva,összességében nekem is tetszett!
Most lehet,hogy néhányan kiteszik a fotóm a köpőfalra,de kikívánkozik belőlem.Tavaly a saját fülemmel hallottam,hogy "meg kellene szervezni egy retrós szüretit" no és "mutassuk meg a fiataloknak",stb.Jól hangzott és hajlottam rá én is,hogy álljunk össze "régiek" egy alaklomra.Én személy szerint nem akartam felvonulni,CSAK fotózni.

Már lelki szemeim előtt láttam,hogy kik jönnek haza,kikkel találkozunk újra.Nem így lett!Rá lehet fogni sok mindenre.A szervezésre,fogy a falu,nincs rá igény,hiányos információközlés,gyász,más elfoglaltság,stb.Nem akarok személyeket kiemelni,ki-mit tett érte és mit tett le az asztalra,mert abból csak a vita lenne.Aki már valamilyen módon részt vett egy adott esemény szervezésében,az tudja,hogy nem egyszerű dolog.Vannak súrlódások,nézetbeli és generációs különbségek,váratlan események,amelyek megváltoztathatják a már biztosra vett tervet.Menet közben is adódnak problémák és alakulnak ki gócok,de én úgy láttam,hogy Papp Jutka és segítői rugalmasan oldották meg ezt.Köszönjük szépen a szakácsoknak a finom ételt,Szabolcsnak,
hogy újra kinyitotta a csehót,az Önkormányzatnak,
hogy anyagilag támogatta a felvonulást,Gáspár Ildinek,hogy "kézbe vette" a táncot,Györgyikének
és Adriánnak a fotózást,a lelkes csapatnak a díszítést a falu tábláknál. .
És külön köszönöm az idősebb korosztálynak,hogy
felvonult.Azon gondolkodtam most,hogy ki lehetett a legidősebb személy,aki felöltözött és végigsétált velünk együtt a falun ?!Veronikát nem láttam felvonulni,de ez nem jelent semmit sem.Hiszen én sor legvégén ütöttem a vasat,sok mindenről lemaradtam.
Bocsi Jenő,de én rád teszem a voksom.Szerintem Te elmúlhattál 40 is,ha jól meggondolom.

Meg szeretném említeni még a megállóhelyeket,ahol olyan fogadtatásban volt részünk,mint még soha.Etettek-itattak bennünk,s nehezen akart a csapat tovább indulni.Ha személyeskedhetek egy kicsit,akkor én külön megköszönném Hajba Attilának a szíves és lelkes segítségét és hozzáállását!Nélküle nem lett volna kovács "szekerünk". Örültem,hogy Déri Tünde is átjött Rádócról,találkozhattam újra Téglás Sanyival,
koccinthattam egyet a Vatival(Körmendi Pista)és gyönyörködhettem a Senior táncegyüttes előadásában.
Amit sajnálok,hogy rajtunk kívűl még oly' sokan közénk állhattak volna a "régiek" közül.Hogy miért nem jöttek,azt nem tudom és nem firtatom.Bíztam bent,hogy találkozom ismerős arcokkal,rég látott barátokkal,haverokkal.Nem így lett.Egy szónak is száz a vége,a fiatalok nélkül nem lett volna szüreti felvonulás!Jól megfér egymás mellett az idős és a fiatal is.Jó lenne ebből rendszert csinálni és más  programokban,rendezvényeken is aktívan(aktívabban) részt venni.Persze,mit ér a rendezvény,ünnepség,ha nincs közönség.Hiába a szép ruha,hibátlan produkció,előadás,ha nincs akit érdekel,s nem hangzik fel a taps.
Néhány éve helyet kaptam egy amatőrökből verbuválódott színtársulatban.Eleinte idegenkedtem és eléggé pesszimistán álltam a szerephez.Furcsa volt maga az ötlet is,hogy én kiállok a színpadra és a közönség előtt eljátszom a szerepem.Igaz,csak a szomszéd faluban és ismerősök előtt.de néhány percig "színész" voltam.
Későbbiekben játszottunk az ötlettel,mi lenne ha .....?!Kell egy "rendező",néhány lelkes "színész" és egy jól megválasztott színdarab,melyre megtelik a Kultúrház!

Nem kell hozzá más,CSAK egy megfelelő személy,aki önként és lelkesen vállalná fel minden
 előnyével és hátrányával az irányítást.Érdemes lenne elgondolkodni rajt.Hosszú téli estéken jó lenne kimozdulni kicsit,akár próbálni,akár megnézni az előadást.Együtt nevetni és tapsolni olyanokkal és azokat,akiket ismerünk és nap mint nap látunk a faluban.Talán felkeltettem valakiknek a figyelmét és látnak bent fantáziát.

Többen felhívtak,hogy mikor osztom meg a szüretis fotókat.A Lóri fotóit feltettem,s ha megkapom a Györgyike fotóit is,akkor "azt észre veszítek"!
Itt böngészhettek: Fotók

Molnaszecsődi szüreti felvonulás.

Nagyon jó időt fogtak ki a molnaszecsődiek a szüreti felvonuláshoz.Szépen,kellemesen sütött a nap,öröm volt kint lenni a szabadban.Biciklivel tekertem át hozzájuk,hiszen nem messze vagyunk egymástól.Délután fél négykor indult a menet végig a falun.Lovak,traktorok,csinos táncoslányok-asszonyok,pincérek,stb.jelenléte tette színesebbé a felvonulást.

Sok kedves ismerőssel találkoztam és öröm volt látni őket.Sajnos idő nincs a beszélgetésre,hisz' nem győztem kapkodni a tekintetem.Oly' sok belső és külső inger élt,hogy csak néztem ki a fejemből.Rég látott ismerősök,kollégák és még ki tudja,kik nem voltak ott?!Romlik a szemem,kopik az elmém és megnőttek ezek a fiatalok!Activity volt az egész nap,de jól szórakoztam.A 2. megállóig(laktanyai út)kísértem becsületesen a felvonulókat,de ott "leszólítottak". Amit nem bántam meg.Németh Zsolt szólított meg és invitált be egy kis "tüzes víz"-re.Nem akartam megsérteni,úgyhogy megittunk egy kupica pálinkát a barátságra.A másodikat az íze miatt hörpintettük le!A harmadikat a ......No,az nem volt.Nem mertük bevállalni,mert az urológusom nem örül az "ilyesminek". Ágyas pálesz volt,abból is a chillis fajta.Jó volt beszélgetni az egykori kollégával,akivel éveken keresztül dolgoztunk a Fatelepen.

Mivel a felvonulástól "elpártoltam",gondoltam jobb lesz ha hazabicajozok a poros úton.Ahogy nyomom a pedált,látom ám,hogy egy apró ember vágja a kukoricaszárat.Közelebb érve ismertem fel a földimet.

Szia Zsoké!-köszöntem fennhangon,mire ő felkapta a fejét a kukoricaszárak közül.Kevesen hívjuk(most már) így a Takács Lacit.

Sokan nem tudják,hogy valamikor egyházashollósi,akarom mondani hidashollósi lakos volt.Mostanában többször találkozom vele hidason,és a templomban is összefutok vele.Kértem,hogy hadd fényképezzem le így "munka közben". Kötélnek állt,bár mint mondta:

"Ippen végeztem,de akko' még vágok egy kévét!" Hozzáfogott és közben beszélgettünk erről-arról.Szeretek vele beszélgetni,nyugodt,jó "dógos" kis emberke.Közben készítettem egy rövid kis videót is,

gondolva a későbbiekre.Bár nem tudom,érdekel-e egyáltalán valakit ez,mondjuk 10-20 év múlva?!Majd eldől.Én sem voltam mindig ilyen "bogaras",csak néhány éve kezdtem el vájkálni a múltban.Amit nem bántam meg,csak nagyon időigényes és sok türelmet és lemondást igényel.Arról nem is beszélve,hogy milyen nagy súlya van a leírt szónak!A kimondottnak is,de annak nincs nyoma.Míg ha valaki leír

valamit,azért felel és valósnak kell lennie.Hajlamosak vagyunk mi falusi emberek a saját szánk íze szerint mondani és továbbadni történeteket.

Emlékszem,volt olyan megtörtént(?!)esemény,amelyet annyiféleképp' meséltek el nekem,ahány helyen jártam.No,most hogy írjam le,melyik az igaz?Ami még a kedvencem,amikor a gúnynevét vagy a becenevét mondják az illetőnek.Sokáig a Csumával voltam bizonytalan,nem tudtam ki ő?!(Pont passzol ide,hisz' a Zsokénak volt az édesapja)Amikor a Tóth Lajos bácsi először mesélt róla,akkor visszakérdeztem,hogy ki is az a Csuma?!

Megmondta,de nem értettem meg rendesen és még egyszer már nem mertem megkérdezni.

Mikor legközelebb újra szóba jött,ismét rákérdeztem.Hiszen már mondtam régebben!-volt a válasz.Nesze neked.Sajnos,már nem tudom újra megkérdezni őt sem,s sok más személyt sem.Későn fogtam bele ebbe a

számomra örömteli időtöltésbe.Terveim vannak az általam összegyűjtött fotókkal és dokumentumokkal.

Sokszor olvasom,hogy vannak még hozzám hasonló személyek,akik más településeken igaz,de gyűjtik és

kutatják a régmúlt dolgait.Minap Pintér Györgyről hallottam,aki Gersekarát múltját szedte egy csokorba.

Mint említi,járja a Levéltárat,a hivatalos helyeket és a házak portáját.Néha 10 év is kell,hogy elkészüljön a könyv.Írt már könyvet "Hegyháti krónika" címmel,de találkozhatunk "A palavesszőtől a digitális tábláig" ill. a legújabb a "Fűzerőd" c. könyvvel.És most jön a kérés!

Akinek a tulajdonába van olyan könyv,dokumentum,fotó vagy olyan tárgy,amely "használható"kategóriába tartozik,azt közölje velem,legyen szíves!Lehet,hogy számodra értéktelen,de nekem kincs!Kaptam az utóbbi időkben Kisdobos könyvet,képeslapot,jelvényeket,tintatartót,műanyag indiánt,stb.,de a fotók viszik a prímet.Azt kapok a legtöbbet és (talán)annak örülök a legjobban.Én már csak ilyen vagyok!

A szüreti felvonulás fotóit itt találod!

Szóval,ami biztos hogy október első napján szüreti felvonulás lesz a faluban.Szép lassan kezd összeállni a csapat.A táncosok már próbálnak ezerrel,a talpalávalót a Percsák Szabolcs húzza és tolja.(Hegedű és tangóharmonika)A szekéren is ő fog majd "bazseválni".Az útvonalon változtatni kellett kicsit.A kiindulási pont most a Pocsolya presszó lett,és az Ovi előtt elhaladva irány a 8-as főút.Hidashollóson elvileg mind a két oldalt megtiszteljük jelenlétünkkel.(Petőfi utca)A többi már a megszokott "nyomvonal".Még annyi lenne a változás az eddigi,megszokott felvonulásokhoz képest,hogy MEGÁLLÓHELYEK lesznek az egyes helyeken kialakítva.Némi harapnivaló és italok lesznek kihelyezve az asztalokra,ahol néhány percet elidőzhet a sereglet.Én fotózni szerettem volna,de engedtem a nyomásnak.Így hát kovácsmesterként fogok virítani a tömegben.Arra kérek mindenkit,hogy aki a felvonulás alatt fotókat készít és publikus,legyen szíves felajánlani
(elküldeni,átadni nekem)és én már tudom mi a dolgom!A felvonulás végén,a Pocsolya presszónál lesz egy kis tánci-tánci,(körmendi Senior táncegyüttes)és -ha jól tudom-a kis Luc által főzött "A menü"-ből választhatunk.
Ha valakinek ötlete van,vagy kérdése és nincs fent a Facebook-on,akkor itt nyugodtan felteheti vagy keresse fel a Papp Jutkát.Ő az a személy,aki kézben tartja és irányítja a felvonulást és dolgozza ki a részleteket.

Rába-parti séta

Már régóta terveztük a Beával,hogy készítek róla és a Lizáról fotókat.Mindig közbejött valami és

lecsúsztunk a kiállításról is.Kár!No mindegy,

nem adtuk fel és a múlt hét vasárnapján az időjárás is mellettem(tünk) volt.A Liza (Ő a kutyus)tűrte,tűrte,míg végül megelégelte,

és azt mondta:ennyi volt!

Fogta magát és belesétált az iszapba.Hát,nem lett fotogén,az biztos.Hiába mondtuk neki,hogy fent lesz a csaritán és a "fészen" is,nem nagyon érdekelte.

Sétáltunk egyet a parton és jól tettük.Igaz,hogy nem tudtunk lemenni a töltésre,de láttunk egy szép alkotást! 

 

Németh Tibiék háza előtt,a Petőfi utca végén egy szépen megmunkált és lekezelt tölgyfára lettünk figyelmesek.

A kutyafáját-gondoltam magamban-ez nagyon szép!Mindenképp leszerettem volna fotózni,de úgy az igazi,ha mellé áll a gazda.Tibi épp "szökésben" volt,de mondta,hogy csengessek be nyugodtan,majd az Anita kijön.Úgy is lett,s rövid unszolás után lefotóztam a remekművet Anitával és Katával együtt.
Tibi saját maga készítette és faragta bele a Magyar címert.
Az udvar ékessége lett és ahogy elnéztem ezt a monstrumot,csak az árvíz tudja elmozdítani onnét.Az meg remélem elkerül bennünk ebben az évszázadban!
Köszi szépen és bocsi a bundás kenyér miatt! :)